„A gyilkosok gyilkolni, az áldozatok meghalni jöttek ide”
A Rólunk, nekünk, nélkülük… című kiállítás megnyitójának elején részletet vetítettek le Bárány László Soá napja filmsorozatából. Nagy Imre, az Agapé Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében elmondta, a tárlat az 1944-ben a Kárpátaljáról Auschwuitz-Birkenauba hurcolt magyaroknak állít emléket. Szólt arról is, a december 2-ig megtekinthető kiállításon 2500 látogatóra számítanak. Emellett idézte Eli Wiesel Nobel-díjas író szavait, miszerint Auschwitz párhuzamos valóság volt, saját törvényekkel, melynek lényege, hogy ide a gyilkosok gyilkolni, az áldozatok pedig meghalni jöttek.
Nagy Imre kiemelte, ma a magyar lakosság 12 százaléka szerint a holokauszt nem történt meg. Úgy vélte, a holokauszt ott valósulhatott meg, ahol a vezetők és a lakosság befogadta az antiszemitizmust és a mindennapi közbeszéd részévé tette. Nem az Auschwitzba érkező vonatokkal kezdődött a holokauszt, hanem a kirekesztéssel, a megkülönböztetéssel, a mindennapos megalázással – tette hozzá
A megnyitón Brányi Mária alpolgármester úgy fogalmazott, bár a képek önmagukért beszélnek, mégis kötelességünk beszélni a múltról. Hangsúlyozta, a múlt ismerete nélkül nem élhetünk teljes életet, még akkor sem, ha sokszor fáj emlékezni.
Pécsi Tibor, a Holokauszt Emlékközpont képviseletében a rendhagyó és egyedülálló fotókat bemutató vándorkiállításról elmondta, 2007óta 31 helyszínen 44 ezren látták már, és összesen 900 diákot képeztek ki tárlatvezetővé.
Bármelyikünk lehet áldozat, hogy akkor a zsidók lettek azok, az az akkori politika gondolata volt - fogalmazott. Hosszú folyamat vezetett odáig, az antiszemitizmus évszázadok óta jelen volt és mindig jelen is lesz. A 19. században például az akkori Magyarországon a magyar liberális állam nem hagyta h holokauszt legyen. A tiszaeszlári vérvád országgyűlési elhangzása után egy héttel például az akkori miniszterelnök, Tisza Kálmán állt ki a Parlamentben határozottan az effajta erőszakra buzdítás ellen.
Állami segédlet nélkül nem lett volna holokauszt, nem lehetett volna 56 nap alatt 437 ezer magyart Auschwitzba küldeni – tette hozzá. Meg kell mutatni, hogy megtörtént ez a tragédia Magyarországon, hogy volt Veszprémben is egy több száz fős zsidó közösség, akikkel ugyanaz történt, mint a többi, hasonló sorsú honfitársunkkal. Városunkban például amikor kigördültek a vagonok, a ferences templomban hálaadós misét tartottak a nyilasok - mondta.
A tárlatvezetőkké képzett diákok kapcsán Pécsi Tibor hozzátette, a tanulók egymást jobban meghallgatják. Elmesélte, volt, ahol egyikük azzal kezdte a tárlatvezetést, hogy ő antiszemita volt, mikor jelentkezett a feladatra, de rájött, rossz úton jár. Ez a cél, hogy megváltozzon a tanulók attitűdje – emelte ki Pécsi Tibor.
A történet a mi történetünk, nem távoli, bárki lehet áldozat, bárkit elvihetnek - fogalmazott. A tudás felelőssége is a miénk, hiszen akkor egy átlag veszprémi nem tudta, hova mennek a vonatok, ma már tudjuk. Nem Auschwitzban kell megállítani a vagonokat, hanem nem kell felszállítani rájuk senkit –vélte.
Tudjuk hova vezet a rasszizmus, éppen ezért nem lehetünk intoleránsak, rasszisták, pedig ma is hallani, kitől, mitől hogyan kellene megszabadulni – zárta szavait. A tárlat december 2-ig ingyenesen látogatható.