A 24.hu már írt arról, hogy nyilvánosságra hozták a Transparency International Magyarország Globális Korrupciós Barométer felmérésének eredményét, aminek lényege:

- a lakosság véleménye szerint Magyarországon a korrupció egyre súlyosabb probléma,

- a magyarok közel harmada szerint a kormánytisztviselők és a miniszterelnök egyaránt érintettek korrupciós ügyekben,

- a magyarok számára a korrupció és a menekültügy egyformán súlyos kérdés,

- a magyarok tehetetlennek érzik magukat a korrupcióval szemben,

- Magyarországon egyre kevesebben jelentenék a visszaéléseket.

- Mi az oka ezeknek a reakcióknak, ha Magyarországon a korrupcióról van szó – kérdezte mindezekkel kapcsolatban Burai Petra, a Transparency International Magyarország kutatási igazgatója, aki a sajtótájékoztató utáni kerekasztal beszélgetés moderátora volt. Az elsőnek hozzászóló Stumpf András, a Mandiner főmunkatársa szerint ennek oka a tehetetlenség és a tapasztalat:

- Sehol nem történt meg, hogy a valódi felelősök börtönbe jutottak, maximum a stróman. A politikus lop, ez a közvélekedés – mondta.

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezető, stratégiai igazgatója Hofi Gézát idézte: "Az a korrupció, amiből kimaradok." A helyzet viszont - úgy látja, - nem volt mindig ennyire súlyos, Magyarországon már államosították a korrupciót.

Juhász Attila, a Political Capital igazgatója szerint az a gond, hogy leginkább a bejelentőnek lehet baja abból, ha felhívja egy korrupciós ügyre a figyelmet. Hadházy Ákos esete is ezt mutatja, inkább csak rászállnak az emberre. Ezt pedig mindenki látja és kihat a társadalomra.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója azt mondta, nincs változás a magyar politikai kultúrában, és szerinte nem érdemes aktuálpolitikai példákat felhozni korrupciós ügyben. Úgy látja, hogy például a NAV komoly sikereket tud felmutatni.

(57 százalék gondolja azt Magyarországon, hogy a korrupció tekintetében rosszabb a helyzet, mint négy éve. Nemrég pedig egy felmérés azt mutatta, a magyarok 79 százaléka gondolja azt, hogy a dolgok rossz irányba mennek...)

Mráz folytatta: szerinte a helyzet 2010 előtt se volt jobb. Nem látja, hogy itthon romlásról beszélnek, szerinte a választók se így gondolják.

- A magyar emberek elégedettsége nő - állapította meg a Nézőpont Csoport vezérigazgatója. Szerinte a médiának nagy hatása van abban, hogy az emberek azt gondolják, itthon rossz irányba mennek a dolgok.

Juhász Attila azt mondta, hogy a kormány jól látja, hogy a felmérések nem koptatják támogatottságukat. Még akkor se, ha ma már a Fideszt tartja a többség a legkorruptabb pártnak.

Pulai András szerint az, hogy 66-67 százalékos az elégedetlenség itthon, jól mutatja, hogy a társadalom érzékeli ezeket az ügyeket. Az igazán nagy ügyekbe viszont nem látnak bele, ezt kutatások is bizonyítják. Ilyen például az MNB-s alapítványok ügye. A korrupciónak azonban nincs politikai következménye: kétszer annyian mondják korruptnak a Fideszt, mint korábban az MSZP-t, de nem eszerint választanak az emberek pártot.

Stumpf azt mondta: a nagy beruházások, mindig nagyon drágák voltak Magyarországon, mi valahogy mindig drágábban építünk autópályát, mint mondjuk a horvátok. Ezért abból indul ki a magyar: Kell a pálya? Igen! Lesz? Igen! Miközben megy mindenhova a pénz, Simicskához, Mészároshoz, de a magyar úgy van vele: megépül és tudja használni.

Szerinte van egy olyan attitűd is a fideszeseknél, hogy inkább ide jöjjön a pénz, mint külföldre. Vagyis inkább magyar lopja el, mint nem magyar, a lényeg: egy a tábor, egy a zászló. Ez itthon igazából nem is korrupciónak számít, hanem politikának.

- Kinek a feladata küzdeni, hogyan lehet visszakapcsolni az állampolgárokat? - kérdezte még Burai Berta.

Pulai kutatásokra hivatkozva elmondta, elsősorban a sajtótól várják az emberek a korrupciós ügyek felgöngyölítését, másodsorban pedig a pártoktól. Ráadásul minden szavazó saját pártjában bízik, még a fideszesek is azt remélik, hogy majd Orbánék csökkentik a korrupciót.

- A sajtó rá van szorulva, hogy tegyen valamit, mert az állam nem tesz semmit - véli Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója.

A nézőpontos Mráz azonban továbbra is azt mondta, hogy a gazdaság fehérítésében komoly előrelépések vannak:

- Ilyen ügyek mindenhol vannak. Nem szabad csodákat várni. Ez egy politikai-kulturális dolog.

Juhász úgy látja, társadalmi szinten nehéz változást elérni, szerinte is a sajtó tud szemléletet formálni.

- A sajtó teszi a dolgát - reagált Stumpf, mint a kerekasztal-beszélgetés egyetlen újságírója. Szerinte nem kérdés, hogy van felelősségük, de a jó hír nem hír, az hirdetés.

A hálapénz kérdésében abban mindannyian egyetértettek, hogy ez egy téves fogalom.

- Azt hazudja, hogy hálából adják, miközben ez megkenés.

Pulai is azt mondta, a magyar nyelv felmenti az állampolgárokat, miközben úgy tűnik a kormány jól el van ezzel a rendszerrel. Juhász úgy látja, külön kellene választani a hálapénzt a politika aktuális szintjétől. Az egyik legnagyobb gond szerinte az, hogy a várólisták a legsúlyosabb esetekben a leghosszabbak, ez pedig növeli a kenőpénz fizetésére a hajlandóságot.