Eddig nem látott felállásban: klasszikus irányító nélkül – ám így is roppant erős ötössel – kezdték a találkozót a vendégek, s noha vezetéshez jutottak, a hazaiak triplákkal jelezték, hogy a tabellán miért állnak (…álltak) nálunknál előkelőbb helyen, 6:2. A veszprémiek az elején több dobást elpuskáztak, rossz átadásokkal jelentkeztek. A kintről szenzációsan célzó, „harapós” kedvében lévő ellenfél hovatovább demoralizálta őket, 14:5. A büntetőket rontott, kicsit darabosan mozgott Pavlovicék minden rutinjára szükség volt, hogy a hátrány csökkenjen. Még szerencse, hogy a lepattanó-szedésben domináltak, 14:9. Mérész-edző közben keverte a lapjait, ezzel sikerült elérni, hogy a fürgébb, távolról addig elvétve tévesztett Rába-partiak némiképp kiessenek a ritmusból, 16:13. Mikor megindultak felfelé a lejtőn, kiegyenlített lett a csata és vele együtt az eredmény is.

A kisalföldiek a folytatásban is jobban szórták a hárompontosokat. Mivel a veszprémiek is mind jobban szuperáltak, a felek fej-fej mellett haladtak, 19:19. A második negyed közepén alig akart változni az állás, mindkét csapat messze került a csúcsformájától, vagyis nem volt gólgazdag a mérkőzés, ám az izgalmakra nem lehetett panasz, 22:21. A HOYA-mezesek annak ellenére tartották a lépést Rujákékkal, hogy a büntetővonalról és távolról nem igazán ment nekik. Később felgyorsultak az események, majd a mezőnyből többet próbálkozó vendégek – a feljavult Pavlovic pontjai után – ismét átvették a vezetést, 31:32. A nagyszünetre mégis a hazaiak vonulhattak előnnyel, más kérdés, hogy csak minimálissal.

Fordulást követően Kámán Tamásék rögtön magukhoz ragadták a kezdeményezést. Sajnos a nem túl nagy előny birtokában Helmecziék néha rossz megoldást választottak, pedig nagyon kellett (volna) figyelni, hiszen az ex-veszprémi Puszta Dávid tolta vetélytárs ott lihegett a nyakukban, 46:46. Rövid időre megint "lefagyott" az eredményjelző-tábla, majd Mérész-mester időkérése, az ott elhangzottak fordulatot adtak az összecsapásnak. Eleinte feljegyezhettünk egy-két pontatlanságot, aztán Körtélyesiék príma csapatmunkával kezdtek szolgálni és küzdeni tudásból jelesre vizsgáztak, 46:51. A győriek hiába akartak gyorsan és eredményesen támadni, a vendégek nem engedték őket kibontakozni, 49:56.

Kilencpontos HOYA-előnnyel indult a záró felvonás, majd kisvártatva nagyobb lett a differencia, 49:60. Ebben szerepe volt az univerzális Hegedűs Attilának, aki tizenhárom lepattanóján, hat kiharcolt faultján és három blokkján túl (…hogy gólpasszait és szerzett labdáit ne is említsük) előbb visszaállította a különbséget, majd rátett még egy lapáttal, 55:67. A vendéglátók nehezen viselték, hogy elúszik a hajó, újabb technikai hibát fújtak be ellenük, majd a veszprémiek nagy hármasa is visszatért a pályára, 59:71. Jóllehet Simonék addig a szívüket, a lelküket kitették a parkettre, a hajrában már nem törték úgy magukat. Így eshetett meg, hogy a szintén felsőházi rájátszásba igyekvő Csaplár-Nagy tanítványok másfél perccel a vége előtt öt pontra feljöttek (68-73), de ennél jobban nem kaptak lábra.

Mérész Csaba értékelése a klub honlapjának tudósítása szerint: A mérkőzés eleje nem volt az igazi, a győriek megleptek bennünket a hármasaikkal, de aztán jó védekezéssel megállítottuk a támadásaikat. A második félidőben sikerült felőrölni őket. Összességében elégedett vagyok, még akkor is, ha tíz büntetőt hagytunk ki és tizenkilenc labdát adtunk el. A folytatásban még okosabban és koncentráltabban kell kosárlabdáznunk.

Jegyzőkönyv. Férfi kosárlabda NB I/B.: Széchenyi Egyetem GyKC – HOYA-PEV 70:76 (16:15, 21:21, 12:22, 21:18). Győr, 100 néző. Vezette: Bognár, Horváth, Benedek. SzE GyKC: Ruják 20/9, Puszta 15/3, Kovács S. 1, Nárai 16/3, Gombás 12/6. Csere: Kovács B. 3/3, Baruta 3/3, Hegedűs G. Edző: Csaplár-Nagy Ervin. Veszprém: Kálló 2, Pavlovic 17/3, Kámán 11/3, Körtélyesi 21/6, Hegedűs A. 8/3. Csere: Novák 2, Helmeczi 7, Simon 4, Jilling 4. Edző: Mérész Csaba.