A Transparency International 1995 óta minden évben felállítja a Korrupció Érzékelési Indexet, amely a közszférában a korrupció érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat az egész világon.

Az összetett index 0-100-ig mutatja a korrupció érzékelését a közszférában, ahol a 0 azt jelenti, hogy az adott országban a korrupciót magas mértékben érzékelik (“erősen korrupt ország”) és a 100 jelenti, hogy az adott országban a korrupciót egyáltalán nem érzékelik (“egyáltalán nem korrupt ország”).

A szervezet szerdán tette közzé az tavalyi mutatókat, nagy meglepetés pedig nincs benne.

Magyarország 2015-ben 51 pontot ért el és ezzel a 168 országot felsorakoztató mezőnyben az 50. helyet zsebelte be, akkor három helyet rontva. Az egyébként sem túl fényes statisztikákon ismét sikerült rontani: 2016-ban már csak 48 pontot kapartunk össze, ezzel Romániával és Jordániával holtversenyben az 57. helyen állunk.

Az utolsó helyen zsinórban tizedik alkalommal a kelet-afrikai Szomália zárt, őket követi Dél-Szudán és Észak-Korea a lista alján. A legnagyobb esés Katar nevéhez fűződik, a 22. helyről a 31-re csúsztak vissza, miután kiderült, hogy gyanús körülmények közt nyerték el a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.

A világ legkevésbé korrupt országa Dánia, a második Új-Zéland, a dobogó legalsó fokán pedig Finnország szerepel.

- Napjainkban túl sok országban fosztják meg alapvető szükségleteiktől az embereket, akik éhesek minden este, miközben a hatalmon lévő korruptak büntetlenül élnek pazar körülmények között – mondta a 24.hu információi szerint Jose Ugaz, a Transparency International elnöke. - A korrupció elleni harc sürgős, hogy az emberek életét világszerte javítani tudjuk. De a civil társadalom és a média csak ott képes felvenni a harcot, ahol jelen van a szólásszabadság, átláthatók a politikai folyamatok és stabilak a demokratikus intézmények.