Tizenhárom éves mélypontra zuhant tavaly a világ a sajtószabadság érvényesítése terén, miközben soha nem tapasztalt fenyegetésekkel szembesültek az újságírók és sajtóorgánumok a legdemokratikusabb országokban is – derült ki a Freedom House a sajtószabadság tavalyi helyzetéről szóló jelentéséből.

Az amerikai központú emberi jogi szervezet az MTI által ismertetett összefoglalójában külön megemlíti Lengyelországot, Magyarországot és az Egyesült Államokat. Hazánk sajtószabadság-indexe négy ponttal esett, 44 pontra (a nulla a legerősebb, a száz a leggyengébb pontszám), és a „részlegesen szabad” országok közé sorolták.

A nonprofit szervezet azt írja, a Fidesz vezette kormány a hatalomra kerülése óta fokozatosan konszolidálja a média feletti ellenőrzést, és tavaly új fejlemény volt több sajtóorgánum eladása zavaros tulajdonosi háttérrel rendelkező „struktúráknak”, amelyekről azt tartják, hogy szoros kapcsolatban állnak a kormánnyal. Külön említést tesz a jelentés a Népszabadság bezárásról és eladásáról, amely a Freedom House szerint arról tanúskodik, hogy a kormány maga alá gyűri a baloldali kritikus hangvételű sajtót.

A szervezet a sajtószabadság terén elkönyvelt legnagyobb visszaesést produkáló országok közé sorolja Magyarország mellett Lengyelországot, Törökországot, Burundit, Bolíviát, Szerbiát és a Kongói Demokratikus Köztársaságot. A világ lakosságának 45 százaléka pedig olyan országokban él, ahol a sajtó nem szabad – tették hozzá.

A jelentés kitér a lengyel sajtószabadság helyzetére is. A Freedom House felhívja a figyelmet arra, hogy Lengyelországban a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt 2015-ben megválasztott kormánya szintén megpróbálta aláásni a kritikus média hitelességét. Ezzel összefüggésben említik Jaroslaw Kaczynski pártvezető egyik megjegyzését a legolvasottabb lapról, a Gazeta Wyborczáról, amely szerint az újság szembemegy a nemzet törekvéseivel. A szervezet emlékeztet: a párt megerősítette az ellenőrzést a közszolgálati média felett egy olyan törvény elfogadásával, amely lehetővé tette a kormány számára vezetőinek kinevezését. Novemberig több mint 200 alkalmazottja mondott le vagy bocsátották el, s a közszolgálati média egész évben követte a kormány irányvonalát.

Az Egyesült Államokról a jelentés azt írja, hogy Donald Trump elnök lealacsonyítja a sajtót, elutasítva a hírközlő média szerepét a kormányok számonkérhetőségében. Sikeres elnökválasztási kampánya megváltoztatta a médiakörnyezetet az országban. A kampányrendezvények idején, majd hivatalba lépése óta Trump megbélyegezte azokat a sajtóorgánumokat, amelyek bírálták, azt mondta rájuk, hogy „tisztességtelenek”, „hamis híreket” szolgáltatnak és az „amerikai nép ellenségei”.

Visszhangozta ezzel azokat a szlogeneket, amelyeket a szélsőjobboldali és úgynevezett alternatív jobboldali honlapok szajkóztak végig a választási kampány idején. A szervezet megállapítja, hogy az Egyesült Államok továbbra is egyike a legtoleránsabb országoknak a sajtószabadság érvényesítését illetően, de amennyiben a kormányzat a továbbiakban is keményen fogja bírálni a sajtót, és olyan intézkedéseket tesz, amelyek fenyegetik a sajtószabadságot, csökkenti saját nyomásgyakorló képességét a sajtószabadságot sértő országokra.

Kínáról és Oroszországról az MNO információi szerint a jelentés megjegyezte, a két ország a sajtószabadság korlátozását szolgáló újabb intézkedéseket tett, az utóbbi pedig a határain túl is kiterjesztette befolyását a sajtóra, így az amerikai elnökválasztások előtt az ottani médiára.