Magyarország a gyermekek egészségét tekintve a rosszul teljesítő országok között van, a 30. helyen szerepel azon a 41 államot tartalmazó listán, amelyen az európai uniós és OECD-tagországok teljesítményét rangsorolták. Az UNICEF által kiadott gyermekjóllétet vizsgáló jelentés szerint a legsúlyosabb problémákat a kamaszok – 11–15 éves korosztály – túlzott alkoholfogyasztása okozza, ebben a tekintetben a negyedik legrosszabb eredmény hazánké, de a korai gyermekvállalás gyakorisága is rontja a statisztikánkat.

A megfelelő munka és gazdasági növekedés tekintetében a 33. helyen végeztünk, amit az magyaráz, hogy a 15–19 évesek 6,8 százaléka nem tanul és nem is dolgozik, a 18 évesnél fiatalabbak 16 százaléka pedig olyan háztartásban él, ahol egyetlen felnőttnek sincs munkája. Vizsgálták azt is, hogy a gyermekek iskolai teljesítményére milyen hatást gyakorolnak a jövedelmi egyenlőtlenségek és a szülők társadalmi státusa, ezen a területen szintén rossz eredményt értünk el.

Tausz Katalin, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója arról beszélt: azt, hogy milyen fejlett az ország, a gyerekek jólléte tükrözi igazán; a magasabb jövedelem és GDP önmagában még nem feltétlenül jelenti, hogy ott jobban is élnek a gyerekek.

Sőt, akár növelheti is az egyenlőtlenségeket.

Az igazgató kitért arra is: vizsgálták azt is, hogy milyen az úgynevezett többszörösen megfosztott gyermekek aránya. A mérőszám kialakításában a lakhatás, az oktatáshoz való hozzáférés, a társas kapcsolatok és a szabadidős tevékenységek játszottak szerepet. Akik a felsoroltak közül legalább kettő esetében szükséget szenvednek, azokat többszörösen megfosztott gyermekeknek nevezik. Ezen a területen az Európai Unióban a harmadik legrosszabb eredmény Magyarországé, a gyerekek 58 százaléka él ilyen körülmények között.

- Annak ellenére is, hogy hazánkban a különféle szociális juttatások jelentősen csökkentik a szegénység arányát – mondta el Tausz Katalin. A gyerekszegénység aránya Dániában, Izlandon és Norvégiában a legkisebb, míg Izraelben, illetve Romániában a legnagyobb.

Óriási egyenlőtlenségek vannak az oktatás terén is, még a legjobban teljesítő országokban, így Japánban és Finnországban sem éri el a 15 évesek ötöde a minimális kompetenciaszintet az olvasásban, a matematikában és a természettudományokban. Magyarország ebben rangsorban a harmincadik.

A gyermekgyilkosságok és a kortársbántalmazás, a bullying aránya viszont átlag alatti nálunk, a lánygyermekek elleni fizikai erőszak pedig átlag körül fordul elő, ezzel Magyarország a középmezőnyben, a 17. helyen végzett.

A Magyar Nemzet cikkéből kiderült az is: a vizsgált magas jövedelmű országokban minden ötödik gyermek relatív jövedelmi szegénységben él, és átlagosan minden nyolcadik egészséges táplálkozása veszélyeztetett. Hazánk az éhínség felszámolása tekintetében a 22. helyet foglalja el. Ha a gyerekek jóllétét vizsgáló valamennyi mutatót összesítjük, Magyarország a 32. helyen áll, azaz az országok alsó harmadában végzett.