Kis hazánk regnáló pártjai és az őket képviselő helyi vezetők mernek nagyot álmodni. A legfelső szinteken olimpiáról (még szerencse hogy csak nyáriról...), világbajnokságokról, kicsit lejjebb kontinentális rendezvényekről szólnak az ábrándok.

Nem különb a helyzet a Balaton-felvidéken, s a Bakony-alján sem.

Veszprémben az Európa kulturális fővárosa cím elnyerését és programjainak rendezését célozták meg a pillanatnyilag meghatározó erők. A nemes cél élérésének érdekében már meg is alakították a szervező bizottságot, amelybe igyekeztek a megyeszékhely értelmiségének valamennyi szegmensét bevonni.

Ha úgy tetszik, ezekben a napokban zajlik a tesztelés. Hiszen mi más lenne a vendéglátás színvonalának legpontosabb felmérésére alkalmas, mint a nyári szezon, amikor egymást érik a legkülönfélébb események, programok.

A Rosé Rizling és Jazz Napok számtalan vendéget csalnak a környékre, nem csupán hazánkból, de a környező országokból is. Akik nem csak a táj kitűnő borait ízlelgethetik, de kulturált kortyolgatás közben számtalan nagyszerű könnyűzenei produkciót is élvezhetnek.

Kiváló alkalom Veszprém nevezetességeinek megismerésére.

De - valljuk be őszintén és nem csak férfiasan... - azért egy hosszúra nyúlt éjszakát követően nem csupán sétára, múzeumra, várnézésre, stb. van szükség. Kis kikapcsolódásra is!

Nos, ekkor kezdődnek a nehézségek.

Az még csak hagyján, hogy a megyeszékhely központjában néhol hulladéktárolók helyett szemétlerakókat láthatnak az éjszakai programok mellett másra is kíváncsi látogatók. De aki az esti fáradtságot nem egy park padján, egy fa árnyas lombja alatt, hanem mondjuk egy strandon szeretné kipihenni, annak le kell utaznia a közeli balatoni strandok valamelyikére.

Ám, maradjunk annyiban, hogy nem mindenkinek van (akár állami, vállalati) autója... Viszont lehet népes családja...

De azok sem lehetnek boldogok - az alábbi példa bizonyítja -, akik talán kissé "fáradtan" az előző este miatt, sétáltak a lepukkant Hotel Veszprém előtt. A következő történt. Az addig magyarul beszélő páros férfi tagja, látva a szökőkút vizében boldogan pancsoló gyerekeket, s az őket kísérő felnőtteket a környező zöld gyepre telepedve, németül kérdezte párját:

- Ebben a városban csak itt lehet fürödni?

A válasz is németül hangzott, de feltehetően a hölgy tájékozottabb volt a helyi adottságokat illetően:

- Sajnos igen. Volt ugyan valamikor valahol errefelé egy strand, de annak megszűnte óta nem épült csak uszoda.

S további szóváltás nélkül elindultak a környező fagylaltozók egyike felé...

A jelenet szinte mindent elárul pillanatnyi honi viszonyainkról. A közelmúltban egyik kampánykőrútja során Veszprémben járt az ország miniszterelnöke. Ígért fűt-fát, sokmilliárdos uszodát. A város vezetője azonban ahelyett, hogy azt mondta volna:

- Nagyon szépen köszönjük az ajánlást. De nekünk nem csili-vili uszodára van szükségünk, hanem egy olyan strandra, amelyre helyben ki tudnak menni az emberek. S nem kellene nekik a Balaton partjára utazni. Versenysportra alkalmas uszoda van itt, s Fűzfőgyártelepen is.

De ezt Veszprém polgármestere nem merte előterjeszteni. Pedig - vállalva a demagógia látszatát is, kijelenthető - az időközben négymilliárdról tízmilliárdra növekvő költségvetésű uszoda helyébe sokkal kevesebbért, sokkal több embert kiszolgáló létesítmény épülhetne.

S akkor talán nem csak a helyi lakosok találnák élhetőbbnek városukat, hanem a nyári programok alkalmával ide érkező vendégek is jobban éreznék magukat.

Igaz viszont, így a kampány ígéret nem durrant volna akkorát! Bár ki tudja: lehet hogy éppen így fog durranni...