A hősökre emlékeztek

Az idei Hősök Napi megemlékezés sorozat Veszprémben május 26-án az alsóvárosi temetőben vette a kezdetét.
 
 

A hősökre emlékeztek

Az idei Hősök Napi megemlékezés sorozat Veszprémben május 26-án az alsóvárosi temetőben vette a kezdetét.
 
 
 
 
 

A hősökre emlékeztek

Az idei Hősök Napi megemlékezés sorozat Veszprémben május 26-án az alsóvárosi temetőben vette a kezdetét.

Az emlékműnél a háborúkban elesett magyar áldozatokra katonai tiszteletadással egybekötött ünnepségen civilek és katonák közösen emlékeztek. A megemlékezések megtartását egy száz éves, 1917. évi VIII törvény rendelte el. Ebben a törvényhozók kimondták, hogy május utolsó vasárnapján az ország tisztelegjen a nemzetünk hősi halottai előtt. Ezt egészítette ki az 1924. évi XIV. törvény, amely az ünnep megrendezését hét pontban szabályozta.

A második világháborút követően a megemlékezések sokáig elmaradtak. Hazánkban a törvény előírásait 1992-ben elevenítették fel és a Hősök Napján újra a háborúkban életüket vesztett magyar katonákra emlékeznek. A nemzet ezzel fejezi ki háláját azoknak, akik a hazáért, annak függetlenségéért a legkedvesebbet, az életüket áldozták.

Az ünnepi megemlékezésen elhangzott, hogy az ezeréves magyar történelem bővelkedik sorsfordító eseményekben és az önfeláldozó tetteikkel kitűnt katonákkal. A 20. század két világháborúja során nagyon sok magyar katona és polgári személy vesztette életét. Az első világháborúban elesettek számát 530-630 ezer főre becsülik és ezt a veszteséget még súlyosbították a lakosság járványokban elhunyt áldozatai. A második világháborúnak 350 ezer katona és közel 100 ezer polgári áldozata volt.

Ezek az emberek a frontokon és a hátországban egyaránt példát mutattak hősiességből és áldozatvállalásból. Az utókornak kötelessége ezért megemlékezni azokról, akik a háborúkba és a szabadságharc során vesztették el az életüket. A jövő nemzedékének azt is tudnia kell, hogy az utókor emlékének a tisztelete nélkül nem lehet jövőt építeni.

Az ünnepség második részében az elesett katonákért katolikus és református tábori lelkészek imádkoztak. Imájukban arra kérték az Istent, hogy ne ismétlődjön meg az, hogy ember fog emberre fegyvert. Mert a hozzátartozóknak, ismerősöknek a nagy fájdalmon kívül a szeretteikből nem marad más, csak egy elsárgult fénykép.

Az ünnepség végén a jelenlévők megkoszorúzták az emlékművet, és a katonák a takarodó hangjaival köszöntek el háborúban elesett bajtársaiktól.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.