Ennek bizonyosságát láthatták a tájékoztatón jelen lévő újságírók, mert alig ért véget a program, amikor hirtelen megjelent a Hír Tv stábja és a jelöltnek egy 2010-ben megjelent blogbejegyzésével kapcsolatban azonnal, erőszakos módon akart kicsikarni válaszokat.

A február 7-i sajtótájékoztatón hasonló kérdések hangzottak el, amelyre Kész Zoltán ezt a választ adta: az általa vallott világnézeti kérdésekről hajlandó a sajtó előtt egy beszélgetést lefolytatni. De csak egy akkor, ha ott jelen lesz a Fidesz jelöltje és ő is válaszol az ott feltett kérdésekre.

A látottak alapján megállapítható volt, itt nem egyszerűen a helyzet tisztázásról, hanem számonkérésről szóltak a kérdések. Napjainkban az egyén világnézetéről alkotott elképzelését természetesen meg lehet kérdőjelezni, maximum lehet vele vitatkozni, de azt számon kérni az már a diktatúra privilégiuma.

Számon lehet viszont kérni a már vezető beosztásban lévő politikusok tetteit és kijelentéseit, főleg ha azok a saját tevékenységükkel összefüggő ígéreteket tartalmaztak. Ajánlom a tisztelt jobb oldali sajtó figyelmébe, hogy a jelenleg regnáló kormányzati személyek az elmúlt 25 évben sok kutatható, konkrét és számon kérhető kijelentést tettek. Valóságos kincsesbánya ez a számonkéréshez!

Vegyünk néhány példát.

Orbán Viktor, HVG, 1989. augusztus 26.-án: „Ha a választásokon csak pártok indulhatnak – amit helytelenítenék – akkor kényszerűségből talán létre fogunk hozni egy választási pártot, amit azonban a választások után sürgősen feloszlatunk...”

Ez a mai Magyar (Tündér)Népmesék egyik igazi gyöngyszeme! Igaz, hogy a feloszlatásból semmi nem lett, de a kezdetektől nagyon jól kapcsolódott a kisgömböc meséhez. A Fidesz – mint a kisgömböc megtestesítője - valahonnan előkerült és egymás után falta fel előbb az MDF-et, majd a Kisgazdákat, de mára már a begyében van a KDNP is és mellesleg teljes egészében eltüntette a demokrácia intézményeit. Ezért napjainkra egyre többen várják a tündérmese végét, hogy a kisgömböc végleg szétpukkanjon.

Orbán Viktor, 1993-ban:

„Senki sem lépheti át a saját árnyékát. Ha egy politikus nem tartja magát a kimondott gondolataihoz, s mindig csak a pillanatnyi népszerűségére gondol, eltávolodik egykori önmagától, akkor előbb–utóbb erkölcsileg megsemmisül, kiürül és zörögni kezd, mint a mákgubó ősszel, ha fúj a szél.”

Az elmúlt 20 év alatt a jelenlegi miniszterelnök eljutott odáig, hogy kijelentette: ne azt nézzék, hogy mit mondok, hanem azt, hogy mit csinálok! Az erkölcsi tartásának szép példája az a út is, ami elvezetett az 1989. június 16-tól, a felcsúti stadionig...

Origó, 2006. január 20., nagygyűlés Egerben:

„Orbán Viktor szerint a 14. havi nyugdíj is lehetővé válhat a Fidesz járulékcsökkentési programja révén.” Ehhez, az akkori ellenzéki vezér szerint egy kétharmados parlamenti többségre van szükség. Ez a feltétel 2010-re adottá vált és a napjainkban folytatott fidesz-propaganda szerint az ország gazdasági növekedése a harmadik az unióban. Az elmúlt évi 6 százalékos növekedésre is nagyon büszke a kormányzat. Joggal kérdhetik tehát napjaink kisnyugdíjasai: hol van (csak!) a 13. havi nyugdíj?

Hogy más is tud érdekeset mondani, Navracsics Tibor 2009. februári sajtótájékoztatójából tudhatjuk:

„A 300 forintos euró árfolyamért a kormány a felelős, a helyzet megoldását pedig csak az új választások kiírása kínálja.”

A forint erősségének kérdése több ezer család helyzetét befolyásolhatja. Az elmúlt öt évben a forint gyengesége miatt magyar családok és az emberi életek százezrei mentek tönkre. Amennyiben Navracsics ezt így látta - mint miniszterelnök-helyettes - mit tett azért, hogy a forint tartósan ne legyen 300 forint felett?

Talán ezekre a nagyon is hangsúlyos kérdésekre kellene egyes bértollnokoknak választ keresniük és nem a „kenyéradó főnök” által megrendelt karakter gyilkosságban szerepet vállalniuk.