Pajtás! Takarod(j)ó!

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Csillebérci Ifjúsági és Szabadidő Központ ügyében indult per a szocialisták elleni ádáz küzdelem egyik fontos színterévé vált.
 
 

Pajtás! Takarod(j)ó!

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Csillebérci Ifjúsági és Szabadidő Központ ügyében indult per a szocialisták elleni ádáz küzdelem egyik fontos színterévé vált.
 
 
 
 
 

Pajtás! Takarod(j)ó!

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Csillebérci Ifjúsági és Szabadidő Központ ügyében indult per a szocialisták elleni ádáz küzdelem egyik fontos színterévé vált.

Mire „megy ki a játék”?

A 46 hektáron fekvő létesítmény története egy 1948-as kormány határozatot követően kezdődött. Budapest egyik legszebb helyén, a Szabadsághelyen felépülő úttörőtábort önkéntes brigádok kezdték el építeni. A vendégek előtt már 1950-ben megnyílt a tábor, de az első években még csak sátorozókat tudtak fogadni.

A rendszeres fejlesztéseknek köszönhetően egymás után épültek fel először a fa pavilonok, majd a sportlétesítmények, a színpad és az úgynevezett központi épület. A tábor életében jelentős fejlődés volt az egyenként 200 személyt befogadó altáborok felépítése, amelyek már önálló egységenként működhettek, az önállóan szervezett közösségi terekkel.

Az úttörőtábor a fénykorában egy-két hetes váltásokkal 1200-1500 zömmel Magyarországról érkező gyerek üdültetésére volt felkészülve.

A HVG 2015. november 4 számolt be arról: „A bíróság jogerős döntése értelmében az úttörő egyesületeknek és cégeiknek el kell hagyniuk a csillebérci úttörőtábort. Ezzel az ítélettel 15 évi pereskedés zárult le. A gyanú szerint szabálytalanul akarták átjátszani magánkézbe a teljes gyerektábort.”

A VS.hu korábbi írása szerint: „A pert még 2000-ben Deutsch Tamás, ifjúsági- és sportminiszter indította csillebérc „zavaros” privatizációja miatt. A rendszerváltás következtében kialakult helyzetben a KISZ 1989. júniusában a tábort elajándékozta a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek, amely szervezet hamarosan továbbadta az úttörő szövetségnek. Tíz évvel később pedig a szövetség területén lévő vadászházat adták át a Rácz Péter szövetségi elnök unokatestvéréhez köthető Bau-bérc Kft-nek”.

2017-re a helyzetről csak annyit lehet tudni, hogy szeptember elején a központban egy átadás-átvétel kezdődik. A kormány nagy csendben fejezte be az évtizedes pereskedést és a hírek szerint kifizeti az úttörő szövetséget és annak utolsó elnökét Rácz Pétert azért, hogy minél előbb visszaszerezhesse a csillebérci tábort.

Az utóbbi évek jól bevett gyakorlatának megfelelően (elkerülve ezzel a felesleges újságírói kérdéseket) azonnal tíz évre titkosították a megállapodást.

A 24.hu információja szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a titkosításra hivatkozva tagadta meg az információk kiadását, amikor a Közérdekvédelmi Központ júliusban kérte a megállapodás szövegét és a kapcsolódó dokumentumokat.

Az említett hírportál tudta meg azt is, hogy a költségvetésnek összesen közel másfél milliárd forintjába került, hogy a Margitsziget nagyságú területet az állam őszre teljes egészében visszaszerezze. A sietség oka – a korábbi hírek szerint – , hogy a kormányzat a Hosszú Katinka nevével fémjelzett úszóakadémia létesítését vette tervbe.

A másfél milliárd forintos összeget peren kívüli egyezségben alkudta ki Rácz Péter az államot képviselő MNV-től. Ennek része volt a csillebérci táborban lévő vadászház is. Ám ennek megszerzéséhez külön megállapodást kellett kötnie a feleknek. Érdekes módon erről a 24.hu érdeklődésére az MNV megküldte a pontos adatokat: amely szerint az állam 350,7 millió forintot fizetett a Bau-bérc Kft.-nek.

Az ingatlant Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének ügyvezető elnöke 1999-ben 14,2 millió forintért adta el a Bau-Bérc Kft.-nek. A kormány által felkért szakértők akkor a vadászház értékét 95 millió forintra becsülték. Rácz 2007-ben hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztést és egymillió forint pénzbüntetést kapott.

A vadászház ügye sokáig a jobboldali média kedvenc témája volt, amelyet a „pofátlan komcsi tolvajlás” címszóval tartottak felszínen. A vadászház tulajdonlásának kérdését a tábor területének helyzetétől sokáig külön kezelték. Az MNV csak 2011-ben indított peres eljárást a ház visszaszerzéséért. Az mostani "fű alatti" megállapodással a magyar állampolgárok a 14,2 milliós vételi ár huszonötszörösét fizetik ki az MNV a Bau-bércnek.

Az biztos, hogy mára ez a vadászház, és a nagyon értékes budai terület is jó kezekben van, csak az a kérdés, hogy ezek a kezek ki(k)hez tartoznak? Haveri körben marad, vagy ez is követi a zánkai tábor sorsát(!) és találnak egy jótékony, befogadó egyházat?

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.