Kell-e nyugdíjas munkaerő?

Napjainkra egyre nyilvánvalóbb, hogy a fizikailag munkaképes nyugdíjasok tovább foglalkoztatását a kormány nem igazán akarja.
 
 

Kell-e nyugdíjas munkaerő?

Napjainkra egyre nyilvánvalóbb, hogy a fizikailag munkaképes nyugdíjasok tovább foglalkoztatását a kormány nem igazán akarja.
 
 
 
 
 

Kell-e nyugdíjas munkaerő?

Napjainkra egyre nyilvánvalóbb, hogy a fizikailag munkaképes nyugdíjasok tovább foglalkoztatását a kormány nem igazán akarja.

Ez érzékelhető azokból a látszat intézkedésekből, amit a kormány az utóbbi időben tett a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása kapcsán. A nyugdíjas-szövetkezetek csak tovább bonyolítják az amúgy is bürokratikus és túlszabályzott rendszereket és csak szűk lehetőségeket biztosítanak a nyugdíjasok foglalkoztatására.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott pénteki sajtótájékoztatójából azonban még az sem derült ki, hogy milyen feltételekkel működnének a majd a nyugdíjas-szövetkezetek, valamint milyen állami segítséget kapnának a megalakulásaikhoz.

Ellenzéki politikusok szerint Nyitrai Zsolt tájékoztatója a munkavállalástól eltiltott nyugdíjasoknak és a tapasztalt munkaerőt hiába kereső vállalkozásoknak egyaránt csak csalódást okozott. A ténylegesen meghirdetett témáról, a nyugdíjas-szövetkezetek megalakításának feltételeiről, a szövetkezetek működéséről továbbra sem derültek ki a konkrétumok.

A politikusok úgy látják, hogy a kormányzat csak látszatmegoldásokra törekszik, adni valamit, ami nem tudni kiknek az anyagi érdekeit fogja szolgálni. Ami nagyon lényeges, mert az iskolaszövetkezetek tapasztalatai kapcsán már látható, hogy a szövetkezetek csúcsán lévők jelentős jutalékok megszerzésére számíthatnak. Itt sem derült még ki, hogy a nyugdíjasok milyen feltételekkel vehetnek majd részt a munkavállalásban és hogy a leendő munkabérükből mekkora jutalékot vesz majd le a közvetítő szövetkezet vezetése?

A probléma lényege azonban az, hogy a nyugdíjas-szövetkezet a legjobb esetben is csak látszatmegoldást adnak a képzett munkaerőhiány megszüntetésére. Az Orbán-kormány ideológusai kitalálták az „egy ember, egy állami ellátás“ elméletét, amit hamarosan követtek a "kiskapus" kivételek. Ma már kivételezettek sorával lehet találkozni főleg felső politikai és gazdasági vezetői szinteken, akik (hithű párt elkötelezettségük okán) külön engedéllyel minden további nélkül dolgozhatnak.

A fideszes ideológusok tévedése alapvetően abból ered, hogy a nyugdíjat (az évtizedek alatt befizetett járadékok alapján) nem szerzett jogként kezelik. Másodszor, amennyiben még valaki dolgozik, az értéket állít elő, ebből adózik az államnak, az nem ellátásban részesül, hanem munkabért kap. Ez utóbbi talán hasznosabb, mint az otthon ülő és a nyugdíját váró idős ember.

A nyugdíjasok munkavállalását egyébként más normálisan működő demokráciában nem is tiltják, hanem inkább ösztönözik. A kategorikus tiltás miatt napjainkra az alacsony nyugdíjjal rendelkezők elveszítették a kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségét, ebből alakult ki többek között az, hogy iskolák szenvednek a képzett és tapasztalt munkaerő hiányától.

  A megoldás egyértelműen az lenne, hogy a nyugdíjasok munkavállalását szabályzó törvényről be kellene látni, hogy gátolja a további fejlődést és ezért meg kellene szüntetni. E mellett azonban meg lehetne hagyni a szövetkezet megalakításának a lehetőségét, mint egy választható alternatívát.
 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.