Apa! Kezdődik…
Egy vezető kormánypárti politikus nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy 2018-ban „durva kampány” várható. Kampány időszak még sehol, de a durvaság már most elkezdődött. Érdemes ezen a kijelentésen egy kicsit elgondolkodni, mert a magyar közmondás szerint az szokott kiabálni, akinek a háza ég. De a természet is számos példával mutatja meg azt, amikor egy nagyragadozót az ellenségei a sarokba szorítanak, kiszámíthatatlan reakciókat hoz ki belőle és durva ellentámadásba megy át.
A jelenlegi helyzetben érdemes arról beszélni, hogy az országban működő pártok közül a választást követően melyik kerülhet „életveszélyes” állapotba. Kinek van nagy vesztenivalója, ha végre lesz egy olyan ország, ahol a közéletben és a gazdaságban elkövetett bűnei miatt mindenki felelősségre vonható.
A kormányon lévőknek ezért a tét a politikai palettán történő megmaradás (a túlélés). Nem véletlen tehát az, hogy a kormány az elmúlt években szinte folyamatosan üzent valamit a választóknak, ezzel állandó nyomást gyakorolt az emberekre. Sikeres taktika ez, mert a nagy sárdobálást a jóérzésű, a békességet szerető emberek nem szeretik.
Ennek egyenes következménye lehet az, hogy majd az egyszerű emberek a két oldalról harsogott állítások között nem tudnak igazságot tenni, és újra távol maradnak a szavazófülkéktől. A Fidesz célja pedig ez! Az ország elleni virtuális támadások hírével felhergelt Fidesz hívők egy ilyen helyzetben most is biztos szavazó tábort jelentenek.
A másik, a már most is alkalmazott fegyver a „karakter gyilkosság” jól kipróbált rendszere. A politikai ellenfelekre irányuló súlyos rágalmak igazságtartalmára mire a választásokat követően fény derül, (és csak egy helyreigazgatásban jelenik meg a 20. oldalon) ez ekkor már senkit nem érdekel.
Ilyen nagyon fontos kérdésként fog előjönni a választási kampányban a bíróságokon most még alvó néhány ügy. De ennek a módszernek a része az egyébként bizonyítottan fideszes kötődéssel rendelkező provokátor is, aki nemrégiben Botka László országjáró útját követte, bekiabálásaival szidta a politikust.
Ma már elmondhatjuk, hogy történelmi rálátásunk van a durva kampányra. Már a 2006-os országgyűlési választások idején sem lehetett olyan MSZP-s óriásplakátot látni, ami ne lett volna festékpatronnal megrongálva. De az azt követő választásokon is feltűnhetett a jóérzésű választópolgároknak, hogy milyen hatékonyak voltak egyes pártok aktivistái. A 2010-es önkormányzati választások során Veszprémben szinte egyik napról a másikra megrongálták az összes ellenzékhez kötődő plakátot, míg a Fidesz-plakátok szinte érintetlenek maradtak.
Ezek után az egyszerű választó egyet tehet! Lelkileg felkészül a „durva kampányra”! Lehet, hogy 2018-ban, de lehet, hogy már előbb bejön az a viccből ismert mondás: Ezt gondoltam…. ezt gondoltam… (amikor a maradék …. nyakunkba ömlik) ezt azért én sem gondoltam!
… de a szavazófülkében talán már nem kell a durva kampánytól tartani.