Az országgyűlési képviselő szerint az, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ megtudhatta a külföldön élő magyar állampolgárok személyes adatnak minősülő lakcímét súlyos alkotmányossági aggályt és számos kérdést vet fel.

Ezért, Hogyan került a Kormányzati Tájékoztatási Központhoz a külföldön élő magyar állampolgárok lakcíme? - címmel írásbeli kérdéssel fordul Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez.

Az elmúlt években több százezer magyar költözött külföldre, úgy hogy felszámolták minden itthoni vagyonukat, kötődésüket pedig már csak a személyes kapcsolataikon keresztül tartják fenn. Elérhetőségüket, hivatalos címüket a magyar állam semmilyen hatóságának nem adták meg.

Az elmúlt hetekben a Kormányzati Tájékoztatási Központ népszavazásra buzdító kampánylevele mégis több olyan külföldön élő magyar állampolgárokhoz jutott el, akiknek elérhetőségéről a magyar állam nem rendelkezhet hivatalos információval.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt az információt adta, hogy a külföldön élő állampolgárok név- és lakcímadatait a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától igényelte. Mindez annak tükrében, hogy az állampolgárok lakcíme személyes adatnak minősül, amelynek kezelése csak célhoz kötötten lehetséges, az eset súlyos alkotmányossági aggályt és számos kérdést vet fel.

Ezért Szelényi Zsuzsanna írásbeli kérdéssel fordult Rogán Antalhoz, hogy megtudja:

Hogyan kerülhet a KEK-KH- hoz olyan személyes adat, amit a jogosult valamely magyar nagykövetségen/konzulátuson adott meg?

Hogyan adhatja át a nagykövetség/konzulátus KEK KH-nak a hozzá jutott adatokat az eredetitől teljesen eltérő – kormányzati kommunikációs - célra?

Honnan jutott a KEK-KH olyan magyar állampolgárok adataihoz, akik sem itthon, sem külföldön nem adták meg a magyar állam hivatalos szerveinek elérhetőségüket, lakcímüket?

Hogyan történhet meg, hogy a magyar állam egyes szervei (ideértve a konzulátusokat, nagykövetségeket is) egymásnak minden megkötés nélkül átadnak személyes adatokat?

Hogyan történhet meg, hogy a magyar állam olyan adatkezelési gyakorlatot folytat, amelynek során az adatkezelés alkotmányos alapelvei sérülnek?

Nem gondolja-e, hogy a külföldön élő magyar állampolgárokkal való kormányzati kampánylevelezés sérti a választás fair jellegét is, mivel az olyan kapcsolatépítést tesz lehetővé, amely más politikai pártok számára nem hozzáférhető?