Fogalomzavar van a városban
Porga Gyula, a megjelent sajtó részére két témában adott tájékoztatást. Egyrészt már a munkálatok kezdetén a nyilvánosság körében több fogalomzavar keletkezett, amit most kívánt tisztázni.
Ez azért fontos – mondta - mert már az első nyilvános megjelenést követően is keveredett annak megértése, hogy a térkő és a gránitkő között mi a különbség.
A Kossuth utcai felújításnál – mondta a polgármester - mint minden ilyen beruházásnál, kettő típusú követ szoktak használni, a természetes, illetve a mesterséges köveket. A mesterséges kő az, amelyiket úgy gyártanak, jellemzően beton anyagból. A természetes kő lehet mészkő, bazalt, gránit és lehetne még sorolni.
Veszprémben a város rehabilitáció során úgy döntöttek a tervezők, hogy 20 ezer négyzetméter az, ami új burkolatot fog kapni a Kossuth Lajos utcán. Ennek 44%-a térkő és 56 %-a természetes kő. A természetes kőről azt kell tudni, hogy a „földben terem”, azt a földből ki kell szedni. A gránit beszerzése nem túl egyszerű. Európában, Spanyolországban és a Skandináv országokban vannak lelőhelyek, ahol kibányásszák viszonylagos magas áron. Magyarországra Indiából és Kínából szerzik be ezt a természetes anyagot.
A polgármester hangsúlyozta – most egy kicsit buta párhuzamot fogok mondani. De, ha banánt akarunk enni, akkor Magyarországon termett banánt nem tudunk enni, mert olyanok a klimatikus viszonyok, hogy az nem terem meg. Ez a kő, ami gránit és a földben van az Kínából érkezett Magyarországra, egyébként egy magyar külkereskedelmi cég volt, amelytől megrendelte a kivitelező. A gránit követ két méretben szabják, egy nagyobb méret és a kisebb, ami a díszítésre használnak. A másik egy mesterséges kő, amit betonból készítenek. Ez volt az egyik, amit tisztázni kellett, mert egyébként össze-vissza beszél mindenki- mondta Porga Gyula.
Ami, az elmúlt hetek közbeszédében nagyon sokszor szóba került – folytatta tájékoztatóját a polgármester – az a műkő kérdése volt. A városban van egy vállalkozás, ami szintén készít műköveket. Viszont ennek a vállalkozásnak a fő profiljában a klasszikus méretű tégla nagy mennyiségű előállítása szerepel. Belső vizsgálatot kértem a kollégáimtól, hogy miképpen történhetett az, hogy egy ilyen méretű beruházás esetén, ha van helyben olyan gazdasági társaság, amely alkalmas ilyen típusú térkövek gyártására, akkor hogy történhetett meg az, hogy azt mégse tőle vásároljuk meg.
A belvárosi rehabilitációnak nagyjából két szakasza volt, amit lényeges megkülönböztetni- hangsúlyozta Porga Gyula. Az első szakasz az a tervezés időszaka volt, amikor a tervező, a főépítész, a műemlékvédelmi hivatal és az önkormányzat munkatársaival közösen gondolkodtunk el azon, hogy miképpen kellene, hogy kinézzen a Kossuth utca, mit jelent a megújulás. Ebbe markánsan megjelent az, hogy milyen típusú térkő kerüljön lerakásra. Ebben a fázisban a Barabás Kft is megkereste az önkormányzatot és elsősorban az általa készített klasszikus téglát szerette volna felajánlani. A tervezőink viszont azt mondták ide más típusú, méretű és anyagú térkőre gondolnak, nem arra, amire helyben kialakult gyakorlat szerint a rendelkezésünkre áll. Ekkor a vállalkozó megértette mi az amit elvár a tervezőnk. Ő elkezdte fejleszteni a gyártását olyan irányba, ami a tervezőink igényének megfelelhet. De ez nem sikerült, ő egy beton felületre, ragasztott eljárású térkövet tervezett és ennek sem a só állósága, sem a vízállósága nem volt megfelelő. Vizsgálati dokumentációja sem volt meg ennek az anyagnak.
Miután lezárult a tervezés és kiderült, hogy megnyertük a pályázatot – folytatta - jött a kiviteli közbeszerzés, amely során ki kellett választani ki lesz az a vállalkozó, aki a munkákat elvégzi. Akkor mi a pályázati kiírásba konkrétan beleírtuk, hogy milyen típusú burkolókövekre gondoltunk a Kossuth utcában. Milyen mennyiségben, milyen méretben kell hogy szállítsák és milyen műszaki paramétereknek kell, hogy megfeleljenek. Ezeknek a műszaki paramétereknek a Semmelrock által gyártott lapok feleltek meg a legjobban. A pályázati dokumentációban a tervezők nevesítették is ezt az elvárást azt, hogy milyen típusra gondolnak.
A vállalkozó, amikor összeállította a pályázati dokumentációt értelemszerűen ezt a Semmelrock típust nevesítette, erről szólt az írás. Akkor még volt lehetőség arra, hogy a Semmelrockkal egyenértékű, más típusú téglát tudjon bemutatni. Abban a pillanatban – ez nagyon fontos, emelte ki a polgármester – a Barabás Kft nem rendelkezett olyan téglakővel, ami ennek a műszaki paraméternek megfelelt volna. A vállalkozók elkészítették a pályázatokat, leadták a dokumentációkat, lezárult a pályáztatás folyamata, megtörtént az eredmény kihirdetése.
A folyamat elindult, a helyi vállalkozó jelentkezett, hogy addigra lett egy olyan térköve, ami többé-kevésbé megfelelt annak a műszaki paraméternek, amit a Semmelrock biztosít. Akkor már olyan dilemmában volt mind a vállalkozó, mind az önkormányzat, hogy volt egy elnyert közbeszerzés, ahol nevesítve megjelent a Semmelrock és nem csak a típusa, hanem az altípusra is. Volt tehát egy pályázati kötöttség, amin ha bárki változtat, és ha a vállalkozó úgy dönt, mégsem a Semmelrockkot fogja beépíteni, hanem egy más terméket, akkor egyszerűen a közbeszerzési feltételrendszernek nem tudtunk volna megfelelni. Abban a pillanatban bárki jogosan megtámadhatta volna az egész közbeszerzési eljárást.
Nagyon sajnálom, hogy így alakult – mondta Porga Gyula - de összességében azt kell elmondani, miközben a Semmelrock többé, kevésbé erre a méretre koncentrálja a kapacitása jelentős részét, a helyi vállalkozónknak más profilja van. A helyi vállalkozónk megpróbálta ezt a fejlesztést végrehajtani, megfelelni annak a feltételrendszernek, amiben mi gondolkodtunk. Sajnos kevés volt az a idő, ami a rendelkezésére állt a pályázat lezárásáig. A vállalkozás nem tudta kifejleszteni azt a terméket, ami egyenértékű lett volna a Semmelrockkal.
Még egy gondolat – mondta befejezésül Porga Gyula – a Semmelrock egy osztrák tulajdonú gazdasági társaság, de a gyártási tevékenységét Magyarországon, Ócsán és Felsőzsolcán végzi. Tehát azok a térkövek, amik itt vannak Veszprémben Ócsáról hozzák ide. Számos más városban is vannak kínai gránitkövek, térburkolatként használva- jegyezte meg a polgármester. Szerintem a tervezők ügyesen választották meg a minőséget, ha egyébként ez a minőség alkalmas volt arra, hogy a megjelenésben a természetes és a mesterséges kő összekeveredjen.
Zárásként annyit szeretnék mondani – hangsúlyozta - hogy polgármesterként nagyon sokat próbálok tenni azért, hogy a Veszprémbe érkező fejlesztési forrásoknak nagy részét a helyi vállalkozásoknak tudjuk biztosítani. Ebben az esetben is így gondolkodtunk, de nagyon sajnálom, hogy ebben az esetben ezt nem tudtuk megvalósítani. Büszkék lehetünk arra, hogy abból a 3,5 milliárd forintból, amit elköltünk Veszprém belvárosára,az összegnek a 80%-a veszprémi vállalkozókhoz került. Ami azt jelenti, hogy a 3,5 milliárd forintból több mint 3 milliárd forint a veszprémi vállalkozásokat segítette- zárta a tájékoztatóját Porga Gyula.