Kínos jobboldali dicshimnuszok Kertésznek
A Wiener Zeitung budapesti tudósítója a Kitüntetés az arculat érdekében című írásában úgy értékeli, hogy miközben heves vita zajlik a holokausztban betöltött magyar szerepről, addig a jobboldali-nemzeti kormány egy ügyes húzással, Kertész Imre kitüntetésével képes volt megosztani a baloldali-liberális tábort.
Érthető, hogy az Orbán-kabinet az elismeréssel is cáfolni kívánja az egyre-másra érkező bírálatokat, hogy ti. nem határolódik el eléggé az antiszemitáktól és a szélsőjobbosoktól. Rejtély azonban, hogy Kertész miért fogadta el a megtiszteltetést. Az átadáskor különben ugyanaz az Orbán rázta meg a kezét, aki ráerőszakolta az országra a német megszállás emlékművét, amelyet zsidó szervezetek és antifasiszta körök történelemhamisításnak minősítenek.A viszály miatt jóformán kudarcba fulladt az idei emlékév állami programja. Lázár János azon van, hogy újra párbeszédet kezdjen zsidó képviseletekkel, Orbán a tusványosi beszéd után pedig láthatóan javítani akar arculatán, hogy a demokrácia ellensége lenne. Sopronpusztán már azt hangoztatta, hogy az orosz és kínai modellt Magyarországon nem lehet átvenni.
A Kertésznek odaítélt elismerést ugyanakkor dicshimnusznak szánt kínos írások kísérték a kormányközeli sajtóban. Schmitt Mária értekezése pl. azt szolgálja, hogy egyenlőségjelet tegyenek a két diktatúra közé, ám félreértelmezik az írót, ha ehhez az ő felfogását akarják felhasználni. Amúgy a Szent István-rendet annak idején megkapta Göring is. Másfajta történetre lenne szükség egy olyan kitüntetés esetében, amelynek célja, hogy napjainkban konszenzust teremtsen – írja a Wiener Zeitung a 168 Óra Online cikke szerint.