Területenként eltérő lehet a minimálbér összege, a túlóráért akár egyetlen forintot sem kell majd fizetni, éjszakai pótlék pedig csak rendkívüli munkavégzés után jár. Az MSZP népszavazást fontolgat, az LMP pedig arra kéri a választókat, írjanak levelet vagy e-mailt az egyéni országgyűlési képviselőiknek.

A Népszava összeállítása szerint szorongatja a kormány a munkaadókat, de lehetőséget ad nekik arra, hogy megnyomorítsák a munkavállalókat - a szocialisták szerint ez a Munka törvénykönyve tervezetének lényege. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke azt követően beszélt erről, hogy ágazati szakszervezetekkel egyeztetett a kormány előterjesztéséről. A módosító javaslatokat kidolgozó négy szakszervezeti konföderáció vezetője holnap ismerteti a részleteket, támadás a munkavállalók és szakszervezeteik ellen címmel tartanak tájékoztatót a témában.

Mesterházy megismételte pártja korábbi ígéretét: a szakszervezetek valamennyi kezdeményezését benyújtják a Országgyűlésnek módosító indítványok formájában, függetlenül attól, hogy azzal a szocialista frakció egyetért-e. Az új Mt. tervezetét - amelynek általános vitája ma kezdődik - nem támogatják a szocialisták, mert az még kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat, akiknek többet kell dolgozniuk kevesebb pénzért - jegyezte meg a pártelnök, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a versenyképesség javításával érvel, pedig a valóság ennek épp az ellenkezője. Ha egy munkavállalót hosszabb ideig kevesebb pénzért lehet dolgoztatni, akkor az nem a foglalkoztatás bővítését, hanem a munkanélküliség növelését segíti. Kitért arra is, hogy álláspontja szerint a Fidesz ki akarja "nyírni" az érdekképviseleteket, "látható, hogy Orbán Viktor bosszút akar állni" rajtuk. Szerinte ezt bizonyítja, hogy a szakszervezeti jogok csorbítására vonatkozó szabályozás jövő januártól életbe lép, míg a többi rendelkezés csak júliustól lesz hatályos.

Gúr Nándor a többi között arról beszélt, hogy a kormány elképzelései szerint a rendkívüli munkavégzésért, vagyis a túlóráért nem kell majd pótlékot fizetni, szabadidőt is adhat cserébe a foglalkoztató. De a tervezet azt a lehetőséget is magában hordozza - mutatott rá -, hogy a munkaszerződés megkötésekor az alapbérbe foglalják a túlóra mértékét. A munkára jelentkezők pedig bármit aláírnak, hiszen dolgozni akarnak. Ezt azt jelenti, hogy csak papíron létezik a pótlék vagy szabadidő, de a valóságban a kormány olyan helyzetet teremt, ahol majd egyiket sem kell adni. Megszűnik a délutános műszakpótlék - sorolta tovább a szakpolitikus. Este 18 és reggel 6 óra között lesz ugyan éjszakai pótlék, de ezt csak abban az esetben kell kifizetni, ha rendkívüli munkavégzésről van szó. A kollektív szerződésben pedig - aminek felbontására egyébként több vállalat már most készül - az általános szabályozáshoz képest a munkavállaló kárára is el lehet térni, sőt, az állami cégeknél kedvezőbb szerződést nem lehet kötni.

Legriasztóbbnak a területi mininálbért nevezte Gúr Nándor, vagyis azt, hogy regionális munkaerő-piaci helyzethez igazodó, földrajzi területenként és ágazatonként eltérő minimálbért állapíthat meg a kormány. A kötelező legkisebb munkabéreket bármikor felülvizsgálhatja és át is írhatja a kabinet. Így a hátrányos helyzetű térségekben kisebb bérért fognak dolgozni az emberek. Gúr Nándor szerint ehelyett az élőmunkára rakodó járulékokat kellett volna csökkenteni, vagy ágazati, esetleg térségi szinten járulékmentességet, beruházási kedvezményt adhattak volna. A szocialisták arra készülnek, ha a kormánytöbbség mindezek ellenére elfogadja az új Mt-t, akkor az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi fórumokhoz fordulnak, népszavazást kezdeményeznek, és alternatív törvénytervezet kidolgozásába kezdenek.

Közben az LMP is országos tiltakozóakcióba kezd annak érdekében, hogy a parlament ne fogadja el a törvénytervezetet. Az ellenzéki párt szeretné, ha a választók közül minél többen írnának levelet vagy e-mailt az egyéni országgyűlési képviselőiknek, arra kérve őket, hogy ne szavazzák meg a jogszabályt. Az LMP reméli, sikerül "kritikus tömeget" mozgósítani. Honlapjukra feltettek egy mintalevelet is, amely mellett ott található a képviselők hivatalos elérhetőségeit tartalmazó dokumentum is.

A Munka törvénykönyvével kapcsolatban Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is megszólalt a napokban. Úgy fogalmazott: a katolikus egyház társadalmi tanítása a munka méltóságát a dolgozó ember méltóságából vezeti le. "Így a munka nem tekinthető pusztán gazdasági tényezőnek, hanem az ember hivatásának teljesítése és Isten tervének előmozdítása is kell, hogy legyen".

A Munka törvénykönyve ellen szakemberek, politikusok is felemelték a szavukat, de az eredeti tervhez képest eddig csak kisebb módosításokat vállalt be a kormány. Gaskó István, a múlt hét végére az egész ország területére félpályás útlezárást szervező Liga elnöke úgy fogalmazott: ha bevezetik az új Munka törvénykönyvét, akkor "kutya világ lesz, mert 19. századi viszonyokat teremt". Ezt elfogadhatatlannak nevezte, és kijelentette: negyvennapos demonstrációt szerveznek. A szakszervezet a gazdasági folyamatok korlátozását, elsősorban az áruszállítást veszi célba még karácsony előtt. Kitért arra is, hogy "sztrájkjog már csak papíron van", csak az utcán tudnak tiltakozni az emberek, ezért szerinte elképzelhető, hogy a kormány legközelebb a gyülekezési jogot fogja korlátozni.