- Ma ismerkedjünk meg Pál és Kopácsy József római katolikus püspökök életével - kezdte a beszélgetést a MÉZ Rádió vasárnapi adásában Bándi László tanár-helytörténeti kutató.

- Mikor született és vélhetően mikor hunyt el Pál római katolikus püspök?

- 1227 körül született és 1275. szeptember vagy október hónapban hunyt el.

- Mit tudunk az életéről, munkásságáról?

- Pál a Szécsiek nemzetségéből származott. 1256-tól a pozsonyi prépostságot bírta és ezt megtartva 1259-ben fehérvári préposttá választották meg. Ettől az évtől királyi alkancellár.

- Hogyan kötődött Veszprémhez?

- 1262 és 1275 között 18. püspökként kormányozta a Veszprémi Egyházmegyét. Egy 1269-ben kelt oklevélben IV. Béla sajnálatát fejezte ki a püspökség jövedelmeinek és jogainak elidegenítéséért és azokba visszahelyezte. Továbbá megerősítette a királynék koronázásának jogában és az udvari kancellári méltóságban. V. István király 1271-ben azzal erősítette Pál püspök iránti bizalmát, hogy Ottokár cseh királlyal folytatott béketárgyalásokra egyik követeként őt küldte. Nagy tekintélye volt a Római Szentszéknél is. IV. Orbán pápa megbízta a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozó Pilisi-hegységben letelepedett remeték életének vizsgálatával. Az önálló szervezetre törekvő remeték számára Pál püspök alapszabályt fogalmazott meg, így jött létre az egyetlen szent Pálról elnevezett új rend (a Pálosok Rendje), amely Magyarországon született.

x

- Az 1775-ben Veszprémben született Kopácsy József római katolikus püspök, műfordító hogyan kötődik szülővárosához?

- Kopácsy József iparos családból származott, apja kőműves volt. A középiskolát Veszprémben, a teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1796-tól a Veszprémi Szeminárium tanulmányi felügyelője, majd az egyházmegyei hivatal titkára. 1798-ban Zircen áldozópappá szentelték, 1806-tól veszprémi plébános és kerületi esperes, 1807-től kanonok. Székesfehérvári megyéspüspökké 1821-ben, a veszprémi püspökség élére 1825. február 26-án nevezték ki.

- Kopácsy József volt esztergomi érsek is?

- Az esztergomi érseki széket 1839. május 28-án azzal a kikötéssel foglalta el, hogy még 3 évig a veszprémi püspökséget is kormányozhatja. A veszprémi tisztségéről 1842-ben mondott le.

- Milyen jelentősebb érdemei voltak Kopácsy Józsefnek?

- Veszprémben, 1834-ben tanítóképzőt alapított, 1836-ban pedig megáldotta a piaristák új templomát. Szülei házának átalakításával létrehozta a Jeruzsálem-hegyi iskolát. Korának egyik leghíresebb egyházi szónoka, jó politikusa és ügyes békéltetője volt.

- A papi hivatáson túl mással is foglalkozott?

- Anyagilag támogatta és művelte is az irodalmat, segítette a tudományok fejlődését. Nyomtatásban jelentek meg a beszédei. Lefordította Fleury Claudiusnak "Az izraelitáknak és keresztényeknek szokásaik és erkölcseik" című művét, amely 1801-1802-ben, Veszprémben, két kötetben jelent meg. Toldy Ferenc kiadásában Kézai Simon krónikájának nyomdai költségeit szintén ő fedezte. 1833-ban elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvezést, 1838-ban nyomtatásban kiadta az egyházmegye térképét, amelyet Vízer István mérnökkel készíttetett.

- Mikor hunyt el és hogyan őrizzük emlékét?

- Kopácsy József római katolikus püspök, műfordító Esztergomban hunyt el 1847. szeptember 17-én, 72 éves korában. Veszprémben utcanév őrzi emlékét.

(A MÉZ Rádió adása 2014. szeptember 14-én.)