Bosnyák Istvánra, Bartos Sándorra és Benyó Istvánra emlékeztek a MÉZ Rádióban

A római katolikus püspök és főispán, a tanár-helytörténész, valamint a bányamérnök is életművével jelentősen hozzájárult a megye fejlődéséhez.
 
 

Bosnyák Istvánra, Bartos Sándorra és Benyó Istvánra emlékeztek a MÉZ Rádióban

A római katolikus püspök és főispán, a tanár-helytörténész, valamint a bányamérnök is életművével jelentősen hozzájárult a megye fejlődéséhez.
 
 
 
 
 

Bosnyák Istvánra, Bartos Sándorra és Benyó Istvánra emlékeztek a MÉZ Rádióban

A római katolikus püspök és főispán, a tanár-helytörténész, valamint a bányamérnök is életművével jelentősen hozzájárult a megye fejlődéséhez.

Ma ismerkedjünk meg Bosnyák István római katolikus püspök, főispán, Bartos Sándor tanár, helytörténész és Benyó István bányamérnök életével - kezdte a beszélgetést a MÉZ Rádióban Bándi László tanár-helytörténeti kutató.

- Mit tudunk Bosnyák István életéről?

- 1606-ban született. Bécsben és Rómában tanult. Teológiából doktorátust szerzett. 1635-ben már esztergomi kanonok, három évvel később pedig sasvári főesperes, pécsi püspök, királyi tanácsos.

- Mikor lett veszprémi püspök és megyei főispán?

- Bosnyák István valószínűleg 1640-től veszprémi püspök és megyei főispán. Egy évvel később átvette a csanádi és a nyitrai egyházmegyék irányítását is.

- Bosnyák Istvánnak milyen érdemei vannak és mikor hunyt el?

- Ő építtette a veszprémi székesegyház régi Szent Mihály-főoltárát és 1643-ban Sümeg mezővárosnak kiváltságlevelet adott. Nagyszombatban, 1644. szeptember 23án, 38 éves korában hunyt el.

x

- Mikor született Bartos Sándor tanár, helytörténész?

- Encsen született, 1911. szeptember 18-án.

- Mit tudunk tanulmányairól és fiatalkori életéről?

- 1930-ban a miskolci evangélikus tanítóképzőben szerzett oklevelet. Három évig házitanító, majd sorkatona, később hivatásos katona. 1941-től a pápai ejtőernyős műszaki század parancsnoka volt. 1945 januárjában megsebesült, majd 1947-ig hadifogoly.

- A hadifogság után hol tanított?

- Bartos Sándor hazatérve, először Ősiben, 1950-től pedig Várpalotán tanított, később a Kisegítő Iskola igazgatója.

- Bekapcsolódott Várpalota életébe?

- Aktív szerepet vállalt a városban a Múzeumbarátok Köre és a Helytörténeti Múzeum létrehozásában. Részt vett a város környékén folytatott régészeti kutatásokban, ennek során számos országos hírű leletanyag került elő, amelyek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban találhatók. 1993-ban Várpalota város díszpolgára címet kapta.

- Mikor hunyt el?

- Bartos Sándor Várpalotán, 1994. február 21-én, 83 éves korában hunyt el.

x

- Hol és mikor született Benyó István bányamérnök?

- Szentgálon született, 1934-ben.

- Hol végezte tanulmányait?

- 1953-ban a Celldömölki Állami Gimnáziumban érettségizett. 1958-ban a Soproni Egyetem Bányamérnöki Karán szerzett oklevelet.

- Hol dolgozott?

- Benyó István 1958-1959-ben üzemmérnök, 1960-tól 1972-ig aknavezető, 1973-tól 1978-ig üzemi főmérnök az Ajkai Bányák Padragi Bányaüzemében. 1979-től 1983-ig az Országos Tervhivatal csoportvezető főmérnöke. 1984-től 1988-ig műszaki vezérigazgató-helyettes, 1988 és 1991 között a Veszprémi Szénbányák vezérigazgatója.

- Főként milyen témakörökkel foglalkozott Benyó István?

- A korszerű fejtésmódok kialakításával, a tűz és víz elleni védekezés korszerűsítésével, a bányamunka gépesítése és automatizálása, az üzemi, vállalati, iparági szervezés kérdései témakörökkel foglalkozott. Több cikke jelent meg a Bányászati és Kohászati Lapok kiadványban.

- Hol és mikor hunyt el?

- Benyó István bányamérnök Budaörsön hunyt el 2004. szeptember 23-án, 75 éves korában.

(A MÉZ Rádió adása 2014. szeptember 21-én.)

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.