Bauer Ferencre és Bartócz Józsefre emlékeztek

Egykori mészáros és céhmester, valamint sikeres közgazdász és ipartörténész életútját ismertette Bándi László a MÉZ Rádióban.
 
 

Bauer Ferencre és Bartócz Józsefre emlékeztek

Egykori mészáros és céhmester, valamint sikeres közgazdász és ipartörténész életútját ismertette Bándi László a MÉZ Rádióban.
 
 
 
 
 

Bauer Ferencre és Bartócz Józsefre emlékeztek

Egykori mészáros és céhmester, valamint sikeres közgazdász és ipartörténész életútját ismertette Bándi László a MÉZ Rádióban.

- Ma ismerkedjünk meg Bauer Ferenc mészáros, céhmester és Bartócz József közgazdász, ipartörténész életútjával - kezdte a beszélgetést a MÉZ Rádió vasárnapi adásában Bándi László tanár-helytörténeti kutató.

- Bauer Ferenc mészáros, céhmester 173 éve, 1841. október 15-én született Hajmáskéren. Apja mészáros és vendéglős volt. Bauer Ferenc is ezt a mesterséget folytatta, 18 éves korában már veszprémi üzletüket vezette. 1861-ben a mészáros céh tagja, később mestere, 1896 és 1910 között az Ipartestület vezetője. Városi képviselőként és vármegyei törvényhatósági tagként létrehozta az elaggott iparosokat segítő millenniumi alapot. Bauer Ferenc Veszprémben hunyt el 1911. március 20-án és a veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik.

x

- Bartócz József közgazdász, ipartörténész Sólyon született 105 éve, 1909. október 21-én. 1928-ban, a Veszprémi Fiú Felső Kereskedelmi iskolában érettségizett. 1933-ban a budapesti műegyetemen oklevelet, 1941-ben doktorátust szerzett. 1934-től Veszprémben közgazdaságtant és könyvvitelt tanított a Fiú Felső Kereskedelmiben, valamint az Angolkisasszonyoknál. 1939-től 1943-ig Budapesten textilgyári cégvezető, 1943 és 1946 között a Budapesti Rostnövényforgalmi Központ elnöke. Bartócz József az 1946-1949-es években kenderüzemi tulajdonos, bérlő volt. 1949 és 1971 között az Állami Építőipari Vállalatnál Budapesten töltött be felelős beosztásokat, utoljára gazdasági vezérigazgatóként. Közben Sztálinvárosban (Dunaújvárosban) is dolgozott.

- Életét kettős elkötelezettség kísérte: a kézműipari céhek és a mindenkori közgazdasági kérdések iránt érdeklődött. Bartócz József az 1930-as években, Veszprémben a csutorások mesterségével foglalkozott. Ekkor jelentek meg első publikációi a helyi lapban. Ő kezdeményezte a kézműipar forrásanyagának számítógépes feldolgozását.

- Számítógépes ismereteinek segítségével fogtak a munkához Éri Istvánnal, Nagy Lászlóval, Nagybákay Péterrel és mintegy száz adatfeldolgozóval. Munkájuk eredményeként 1976-ban jelent meg A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere című kétkötetes munkájuk. Bartócz József sokat publikált közgazdasági és építőipari témákról is, többek között tan- és kézikönyvekben. Számos közgazdasági, könyvvizsgálói tanácsadó munkát végzett élete végéig. 1971-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1973-ban pedig az Alpár-érem kitüntetéseket kapta. Bartócz József Budapesten hunyt el 1991-ben, 82 éves korában.

(A MÉZ Rádió adása 2014. október 19-én.)

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.