- Ma ismerkedjünk meg Ruszek József filozófus, nyelvész, író, kanonok, Endrődi Sándor költő, tanár, szerkesztő és Bácskai Gyula vegyészmérnök, tanár életútjával - kezdte az adást a MÉZ Rádió vasárnapi adásában Bándi László tanár-helytörténeti kutató.

- 163 éve, 1851. november 9-én, 72 évesen hunyt el Veszprémben a pápai születésű Ruszek József filozófus, nyelvész, író, kanonok. Pápán és Győrben végezte iskoláit, majd Veszprémben és Pozsonyban a teológiát. 1802-ben Székesfehérvárott pappá szentelték. Veszprémben szemináriumi felügyelő, püspöki levéltáros és szentszéki jegyző. 1813-ban doktorrá avatták. 1814-től Keszthelyen volt plébános és hahóti apát.

- Festetics György a keszthelyi Helikon szervezésekor Ruszek Józsefben találta meg egyik legönzetlenebb munkatársát. 1818-ban Helikon címmel, az 1817. februári Helikonon elhangzott magyar nyelvű versekből önálló kötetet adott ki, amelyben az előszónak is egyik társszerzője. Nyomtatásban néhány üdvözlő verse, egyházi beszéde és bölcseleti műve jelent meg. Ruszek Józsefet Somogy és Zala vármegye táblabírájává választotta. 1834-től Veszprémben kanonok. Ruszek József a Kazinczy vezette nyelvújítás ellenfele, a dunántúli ortológusok egyik vezére volt, aki segítette a Mondolat közrebocsátását. Pápán közterületnév őrzi Ruszek József emlékét.

- 94 éve, 1920. november 7-én, 70 éves korában Budapesten hunyt el a veszprémi születésű Endrődi Sándor költő, tanár, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait Nagyszombatban kezdte, Veszprémben a piaristáknál, majd Kecskeméten, Székesfehérváron és Pozsonyban folytatta, a Pápai Református Gimnáziumban érettségizett. Pesten rövid ideig jogot és filozófiát tanult, majd újságíró lett. Endrődi Sándor munkatársa volt a Baloldal, majd a Fővárosi Lapok című folyóiratoknak. 1880-ban a kolozsvári egyetemen kapott tanári diplomát. Ez évtől a Nagyváradi Főreáliskolában magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1902 és 1919 között Budapesten a képviselőház Naplójának szerkesztője volt. A Kisfaludy Társaság tagjává 1882-ben, a Petőfi Társaság örökös elnökévé 1907-ben választották. Szerkesztője volt a Petőfi Könyvtár és a Petőfi Album, valamint a Magyar Hölgyek Életrajza című 20 kötetes sorozatoknak. A Magyar Remekírók sorozatban szerkesztette a Magyar népdalok és Magyar népballadák, valamint a Magyar költészet kincsesháza c. köteteket.

- Endrődi Sándornak Alsóőrsön nyaralója és szőlője volt, ahol nyaranta sok időt töltött. Az 1870-1880-as években gyakran járt Balatonfüreden, jó barátság fűzte Jókai Mórhoz és feleségéhez, Némethy Ernőhöz és Mihálkovics Tivadarhoz. Endrődi Sándor a versek mellett irodalmi tanulmányokkal, prózai munkákkal és műfordításokkal vált ismertté. A Balatoni ég alatt című elbeszéléskötete (Bp., 1884.) tóparti emlékeit dolgozza fel. Balatonfüreden utca, Alsóörsön utca, park és iskola vette fel a nevét, az alsóörsi parkban emlékműve, az iskolában emléktáblája is van. Endrődi Sándor szülőháza helyén, Veszprémben, a Szabadság tér 15. sz. épületen 1996-ban helyeztek el emléktáblát.

- 41 éve, 1973. november 8-án, 53 évesen hunyt el Veszprémben a szegedi származású Bácskai Gyula vegyészmérnök, tanár, a kémiai tudományok kandidátusa. Oklevelet a szegedi egyetemen szerzett, 1946-ban ott doktorált. Ugyanott dolgozott, majd 1948-ban Veszprémbe került. Bácskai Gyula korróziókutató laboratóriumot szervezett, amely később beolvadt a NEVIKI-be, ahol 1950 és 1971 között a korróziós osztály vezetője volt. Közben a Veszprémi Vegyipari Egyetemen docens, 1968-tól egyetemi tanár. A korrózió megelőzés és a vason keletkező kémiai védőrétegek korrózió-gátló hatása témakörben több szakközleménye jelent meg.

(A MÉZ Rádió adása 2014. november 9-én.)