A Magyar Nemzet értesülése szerint a Békemenetet is szervező civil szervezet ismeretlen tettes ellen készül feljelentést tenni annak kapcsán, hogy André Goodfriend amerikai ügyvivő magyarországi korrupciós bűncselekményekről szerzett tudomást, a nagykövetség mégsem tájékoztatta azokról a mai anpig a nyomozó hatóságokat.

Az ideiglenes amerikai ügyvivő az atv.hu tudósítójának küldött Twitter-üzenetében azt írta: „A Bécsi Egyezmény mindig hasznos olvasmány diplomácia történeti szempontból, valamint a nemzetközi kapcsolatok alapjaihoz is”.

Megfogadva Goodfriend úr tanácsát, fellapoztuk a hatályos jogszabályok gyűjteményében a hivatkozott egyezményt, vajon van-e alapja annak, amire a CÖF hivatozik.

A diplomáciai kapcsolatokról 1961-ben Bécsben aláírt nemzetközi szerződést Magyarországon 1965-ben hidették ki.

„Az amerikai ügyvivő külföldi hivatalos személynek minősül, és miután képfelvételek támasztják alá, hogy az elmúlt hetekben többször elhagyta a budapesti amerikai nagykövetség területét (tehát Magyarország területére lépett), így a magyar jogszabályok alapján ekkor feljelentési kötelezettsége keletkezett, s át kellett volna adnia állítólagos bizonyítékait, amelyek igazolják, miért tiltottak ki hat magyar tisztviselőt az Egyesült Államokból” – idézi a CÖF szóvivőjét a Magyar Nemzet Online.

A Bécsi Egyezmény szerint viszont:

„A diplomáciai képviselő mentes a fogadó állam büntető joghatósága alól. A diplomáciai képviselő a fogadó állam polgári és államigazgatási joghatósága alól is mentes” (31. Cikk 1.), továbbá „A diplomáciai képviselő nem köteles tanúvallomást tenni” (31. Cikk 2.)

A CÖF szóvivője a Btk. alapján akár hároméves szabadságvesztést is kilátásba helyez az ügyvivővel szemben, ám ki kell ábrándítanunk, ugyanis:

„A diplomáciai képviselő személye sérthetetlen. A letartóztatás vagy őrizetbevétel semmiféle formája sem alkalmazható ellene.” (29. Cikk)

Vagyis, ha éppen a Szabadság-téren sétál, akkor is sérthetetlen. Továbbá: „A fogadó állam illő tisztelettel bánik vele és minden megfelelő intézkedést megtesz a személye, szabadsága és méltósága bármely sérelmének megakadályozására.” (29. Cikk)

Ami a nagykövetség birtokában lévő dokumentumokat illeti, azokhoz magyar hatóságok nem férhetnek hozzá:

„A képviselet irattárai és okmányai mindenkor, és bárhol is vannak elhelyezve, sérthetetlenek.” (24. Cikk)

Végül Vida Ildikó rögtönzött látogatásához egy adalék:

„A képviselet helyiségei sérthetetlenek. A fogadó állam hatósági közegei a képviselet helyiségébe nem léphetnek be, kivéve, ha ahhoz a képviselet vezetője hozzájárult.” (22. Cikk 1.)

A Bécsi Egyezmény alapján a fogadó államnak egyetlen lehetősége van arra, hogy kifejezze tiltakozását egy diplomatával szemben:

„A fogadó állam - anélkül, hogy elhatározását indokolnia kellene - bármikor értesítheti a küldő államot arról, hogy a képviselet vezetője vagy a képviselet diplomáciai személyzetének valamely tagja persona non grata”. (9. Cikk 1.)