Vajon Magyarország lesz-e a következő Ukrajna? – kérdi az amerikai International Business Times a hétfői tüntetések után. Nálunk ugyan stabilabb a helyzet, mint az ukránoknál, és kisebb az erőszakos viszály esélye, ám az egyre nagyobb kormányellenes megmozdulások miatt újabb harcmező keletkezhet Európa és Oroszország között.

A demonstrációk Orbán Viktor mind inkább Moszkvabarát irányvonala ellen összpontosítanak. A jelszavak megdöbbentően hasonlóak azokhoz, mint amiket a Majdanon Janukovics ellen kiabáltak.

Orbán miniszterelnökként csak menet közben fordult Oroszország felé, gazdasági és politikai megfontolásokból. A Déli Áramlat megépítése ugyan azt jelentené, hogy a Gazprom ténylegesen monopóliumot élvezne a magyar gázellátásban, ám a kormányfő azzal érvel, hogy az ügylet garantálja a biztonságot, főként az ukrán válság tapasztalatai alapján. A bírálók viszont úgy ítélik meg, hogy a paksi szerződés is fokozná az orosz függést, ráadásul növeli az amúgy is magas államadósságot.

Az európai felzúdulás láttán ugyanakkor Orbán immár nem ellenzi a nyugati szankciókat. A politikus jelentős bírálatokat váltott ki egy sor törvénnyel, illetve lépéssel, amely segített elnyomni a politikai elégedetlenséget és nyomás alá helyezte a független ellenőrző testületeket. Az USA szintén szemmel tartja a magyar vezetőt, lásd a beutazási tilalmat, illetve Goodfriend nyilatkozatát, miszerint a korrupció a gyengülő demokráciából fakad, hogy Washington figyelmeztetésnek szánta a döntést. Orbán a kritikus nyugati állásfoglalások dacára továbbra is a tekintélyelvűség felé halad és itt a lap idézi a tusványosi beszédet.

Magyarország kelet és nyugat határán fekszik és mivel mindkét oldal ráncigálja, elkerülhetetlenül a jövőbeli feszültségek gyulladáspontjába kerül. De Orbán – Janukoviccsal ellentétben – az internetadó visszavonásával a 168 ÓO cikke szerint bizonyította, hogy szükség esetén képes meghallani a közakaratot.