Veszprém tétje: Orbán elnöki rendszert vezethet be
Ha a Fidesz megőrzi a kétharmadot, teljesülhet Orbán titkos vágya: az Alaptörvény újabb átalakításával prezidenciális rendszert vezethet be és – Áder János mandátumának lejártakor, 2017-ben – végrehajtói jogkörrel beülhet az államfői székbe. Ha a Fidesz bukja a kétharmadot, Orbanisztán megroppanhat.
A Veszprémi megyei 1. választókerületben várhatóan februárban (22-én - a szerk.) tartanak időközi választást, mivel az itt még áprilisban mandátumot szerző fideszes Navracsics Tibor november 1-jétől az Európai Bizottságnál dolgozik uniós biztosként.
Az újpesti szocialista győzelem után Veszprémen múlik, elveszti-e a parlamenti kétharmados többségét a Fidesz. Az eredmény alapvetően befolyásolhatja magának a magyar alkotmányos és politikai rendszernek a jövőjét. Ha a Fidesz megőrzi a kétharmadot, teljesülhet Orbán titkos vágya: az Alaptörvény újabb átalakításával prezidenciális rendszert vezethet be és – Áder János mandátumának lejártakor, 2017-ben – végrehajtói jogkörrel beülhet az államfői székbe. Ha a Fidesz bukja a kétharmadot, Orbanisztán megroppanhat.
Orbán Viktor tavaszi miniszterelnökké választása után szűk körben komoly és reális lehetőségként beszélt arról, hogy Áder János megbízatásának lejárta után, 2017-ben elfogadhatja a köztársasági elnöki jelölést. Erről még májusban számolt be a Népszabadság. „Ez egyelőre dilemma a miniszterelnök számára. De az államfői szerepvállalás, az egységes nemzet képviselete nem pusztán egy elsuhanó vágy, hanem reálisan végiggondolt opció” – írta a lap fideszes forrásokra támaszkodva.
A Fidesz-vezér a ma még meglévő kétharmados felhatalmazást és a harmadik miniszterelnöki ciklust állítólag olyan lehetőségnek tartja, mely felelős kormányzással alkalmassá teheti „az egész nemzet szolgálatára”.
Arról, hogy Orbán Viktor köztársasági elnök is lehetne, először Stumpf István beszélt 2008-ban, a Fidesz számára óriási sikert jelentő szociális népszavazás után. Akkor a volt kancelláriaminiszter, mostani alkotmánybíró a TV2 Mokka című műsorában a riporter kérdésére azt mondta: „A helyzettől függően lehetséges, hogy Orbán Viktor is szóba kerülhet egy megerősített államfői szerepkörre.”
Orbán Viktor pedig már miniszterelnökként, 2012-ben a Handelsblatt című német lapnak árulta el, hogy foglalkoztatta a prezidenciális rendszer, mivel „egy elnöki rendszer valószínűleg alkalmasabb nehéz reformok végrehajtására, mint egy parlamentáris”. Mint mondta: a demokrácia „szenvedélyes híve”, de legyen szabad feltennie a kérdést, „vajon korszerűek-e még a demokratikus rendszerek vezetési struktúrái”. Ugyanis a jelenlegi demokratikus rendszerek „beépített problémája a vezetés gyengesége, és ezt nem szabad tabunak nyilvánítani”.
A miniszterelnök a 168 Óra Online cikke szerint korábban a Kúrián is nyíltan elmondta: 2010-ben is számos érv szólt amellett, hogy Magyarország áttérjen a prezidenciális, elnöki rendszerre, de végül történeti és jogtiszteleti okok miatt maradtak a parlamentarizmusnál. „Ehhez értünk, ezt ismerjük” – tette hozzá akkor, és az volt a véleménye, hogy Magyarországon „nem tudnánk kezelni az egymással rivalizáló elnök és a parlamentáris rendszer viszonyából fakadó konfliktusokat”. A francia típusú „félprezidenciális” szisztémára való áttérés esetén azonban – alkotmánymódosítással – minden bizonnyal kezelhetők lennének az Orbán Viktor által megjelölt „konfliktusok”: a francia elnök súlya jóval kisebb, mint az amerikai elnöké, hatalma azonban nagyobb, mint általában az európai államfőké.
Orbán Viktor befolyása és tekintélye pedig a kormányoldalon megkérdőjelezhetetlen – írta elemzésében a Népszabadság. A Figyelő még januárban írt arról, hogy az áprilisi választás után „több átalakítás is várható abból a célból, hogy felépítsék Orbán Viktor utódját”. A lap jóslata azóta valósággá vált: Lázár János a harmadik Orbán-kormány megalakulása után miniszterként vezeti a Miniszterelnökséget, s őt nézte ki utódául a miniszterelnöki székben 2017-től.