Nyári olimpia Budapesten?
Közelebb került Budapest ahhoz, hogy nyári olimpiát rendezhessen. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis egyhangúan megszavazott egy modernizációs programot, melynek egyik része arról szól, hogy a jövőben a jelenleginél olcsóbban, és kisebb országokban, kisebb városokban is lehet nyári és téli olimpiát rendezni.
A 2022-es téli játékokra eredetileg 6 város pályázott, közülük kettő maradt. A költségek rendkívül magasak voltak, a kampányra elköltöttek mintegy 100 millió dollárt, Thomas Bach, a NOB elnöke pedig ennek szeretett volna véget vetni – hangzott el a Híradó tudósításában.
Eddig a NOB megszabta, mekkora és hány darab stadiont kérnek, valamint azt is, milyen legyen az infrastruktúra, mostantól azonban a pályázókra bízza a döntést - bizonyos keretek között. A NOB ezentúl azt is megengedi, hogy több településen szervezzék meg a játékokat, és szeretnék, ha a fejlesztések a későbbiekben is hasznosíthatóak legyenek - ettől a szervezet is azt várja, hogy 1-2 milliós városok is jelentkeznek majd. A programok összeállításánál is rugalmasabb lesz a NOB, ezért eltörölték a 28-as sportági plafont.
- Eljött a gazdaságos olimpiák ideje - így reagált a hírre Borkai Zsolt. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint a döntéssel a Budapest méretű városok is könnyebben szállhatnak versenybe a rendezés jogáért. - Megengedi ez a mostani döntés azt is, hogy ne csak egy országon belül lehessen egy olimpiát megrendezni, hanem határon átnyúlóan, akár két ország összefogásával meg lehet rendezni (…), ez olyan lehetőség, amivel az olyan jellegű városoknak, mint Budapest, megnő a pályázási esélye – fogalmazott Borkai Zsolt.
Barcza György elemző a Híradóban elmondta: minimum 10 milliárd euróra becsülhető egy olimpia megrendezésének költsége, amelyhez elengedhetetlen a sportlétesítmények, a tömegközlekedés, valamint a szálláshelyek fejlesztése.
- Magyarországon a létesítmények fejlesztéséhez kellene a legtöbb pénz – tette hozzá, kiemelve: fontos, hogy olyan beruházások szülessenek, amelyek az olimpia után is hasznosíthatók. Mint mondta, Görögország esetében például az történt, hogy a stadionok jelenleg kihasználatlanul állnak – éppen ezért merült fel az az ötlet, hogy több városban építsenek stadionokat, amely nagyobb kihasználtságot jelent, illetve mobil stadionokat is létre lehet hozni – jelentette ki Barcza György.