- Ma ismerkedjünk meg Volkra János római katolikus püspök, Balogh Ferenc bányász és dr. Belák Sándor professzor életével - kezdte a vasárnapi beszélgetést a MÉZ Rádióban Bándi László tanár-helytörténeti kutató.

- Volkra János római katolikus püspök Bécsben született 1665-ben, majd Pozsonyban hunyt el 1720. december 19-én, 294 éve. Bécsben és Pármában tanult. 1688 tavaszán alszerpappá, júniusban szerpappá szentelték, decemberben I. Lipót császár jelenlétében tartotta első miséjét. 1698-ban pozsonyi préposttá nevezték ki, két év múlva Kolonics pozsonyi bíboros általános helynökévé tette.

- Volkra Jánost veszprémi püspöknek 1710. november 30-án szentelték fel. Első gondja a veszprémi plébánia volt, amit a ferencesekre bízott. A felszentelése évében elűzte Veszprémből Hódosi Sámuel református szuperintendenst. 1711-ben a városba hozta a piaristákat, rájuk bízta az iskolát és az általa létesített szemináriumban a teológia tanítását. Volkra János kedvelte a piaristákat. Az 1715. évi országgyűlés az ő javaslatára honosította meg a rendet. Megvásárolta számukra Vojnovics József feleségének házát a várban, majd 1717. január 1-jén, királyi rendelet alapján, földesúri jogait érvényesítve lefoglalta a reformátusok templomát, paplakát és iskoláját. - Volkra János megszüntette a protestáns vallásgyakorlást, az épületeket átadta a piaristáknak. Határozottan törekedett, hogy az idegen kézbe került plébániákat visszaszerezze, a halódókat pedig támogassa. Volkra János három szobor felállításával Sümegen, Veszprémben és Szentgyörgyön terjesztette Nepomuki Szent János kultuszát.

- 1714-ben a királyhoz és a pozsonyi rendekhez intézett beadványában követelte a veszprémi püspök királyné koronázási jogának visszaállítását. Kollányi szerint III. Károly feleségét 1714. október 18-án Volkra János koronázta meg. A pápai reformátusok 1719-ben erősen kikeltek ellene a Kancelláriánál a földesúri jog védelmében tanúsított magatartása miatt. Győri házában, 1718. július 15-én elégtek a veszprémi püspökség és káptalan jogait és javait érintő levelek és okiratok, amelyeket másolás vagy átírás céljából helyezett el ott.

- Balogh Ferenc bányász, bányaüzem-vezető Ajkán született 1917. december 23-án. Tizenhat éves korától bányász volt. Munka mellett elvégezte a bányaipari technikumot, később a miskolci egyetemen bányamérnöki oklevelet szerzett. Balogh Ferenc dolgozott az ajkacsingervölgyi szénbányában és a harmincas évek végén az aknaszlatinai sóbányában is. 1941-től aknász, 1945 után főaknász, 1954 után bányamester, majd üzemvezető az ajkai Ármin Aknában. 1958-ban Ajkán országgyűlési képviselőnek választották és a kereskedelmi bizottság munkájában vett részt. 1967-től a Veszprém Megyei Tanács tagja volt. Balogh Ferenc Ajkán hunyt el 1975-ben, 58 éves korában.

- Dr. Belák Sándor mezőgazdász, tanár Enyingen született 95 éve, 1919. április 20-án. Elemi- és középiskolás éveit szülőhelyén, illetve Veszprémben töltötte. 1941-ben egyetemi oklevelet, nem sokkal később doktori címet szerzett. Első munkahelye a Minőségi Magtermeltető Nemzeti Vállalat, majd 1951-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa, később igazgatója. dr. Belák Sándor 1960-tól tanított a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, illetve jogelődjén, amelynek több alkalommal volt igazgatója és rektora. Nevéhez fűződik az intézet egyetemmé történő szervezése.

[p]- 1970-től az MTA levelező tagja, elnöke a Veszprémi Akadémiai Bizottságnak és 1962 után - társadalmi munkában - alelnöke a Veszprém Megyei Tanácsnak. dr. Belák Sándor a Balaton ügyeivel foglalkozó szervezetek és testületek meghatározó személyisége volt. 1963-tól a keszthelyi járás országgyűlési képviselője. Jelentős eredményeket ért el a láptalajok javítása, a talajok termelékenysége növelésében. Egy önálló és két társszerzős kötete, valamint száznál több tudományos közleménye jelent meg. Munkásságáért és közéleti tevékenységéért több magas kitüntetést kapott. Dr. Belák Sándor Keszthelyen hunyt el 1978. december 24-én, 59 évesen.

(A MÉZ Rádió adása 2014. december 21-én.)