- Ma ismerkedjünk meg Bordán István régész, természettudós életével - kezdődött Bándi László előadása vasárnap a MÉZ Rádióban.

- Bordán István régész, természettudós Pozsonyban született 1859. december 24-én, 155 éve. 1879-től a Hunyad-megyei Puj községben állomásfőnök volt. Huszonöt évi vasúti szolgálat után nyugdíjaztatta magát és Pozsonyban a folyamőrségnél napidíjas könyvelői állást vállalt. 1908-ban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. alkalmazottjaként visszatért Erdélybe, Petrozsénybe.

- Bordán István 1920-ban Várpalotán telepedett le. Ifjú korától érdeklődést mutatott a biológiai és a régészeti tudományok iránt. 1900 nyarán, Ciprus szigetén rovartani és archeológiai, 1901 és 1906 között Pozsony környékén rovartani kutatásokat végzett. Petrozsényben feldolgozta a szénmedence őslényfaunáját, a Kárpát Egyesület titkáraként pedig régészeti ásatásokat végzett.

Bordán István Laczkó Dezső munkatársaként közreműködött a Baláca-pusztai római kori romok feltárásában. 1924-ben a Szabó-féle homokbánya megnyitásakor felfedezte annak különleges értékeit, felhívta a figyelmet az értékes ősmaradványokra, szorgalmazta azok tudományos vizsgálatát. (Ez a homokbánya 1954-től védett terület.) Bordán István nevéhez fűződik a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum lepkegyűjteményének alapját képező anyag összegyűjtése. A Bakonyban elsőként Bordán István bizonyította a Sziklai fehérlepke (Pieris ergane) és a Dolomit-kéneslepke (Colias chrysotheme) jelenlétét. Írásai a Rovartani Lapokban jelentek meg.

- Bordán István Budapesten hunyt el 1930. december 1-jén, 71 éves korában.

(A MÉZ Rádió adása 2014. december 28-án.)