Elkészült a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szakmai szövegtervezete és novemberben széles társadalmi vitára indult. Ennek keretében szervezett vitafórumot a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Nagy László termében.

A társadalmi fórum egyik állomása Veszprém volt, ahol megvitattuk a stratégia megvalósulásának lehetőségeit, a hozzá kapcsolódó intézkedéseket, illetve a fenntartható fejlődés mindennapi életbe való beépülési körülményeit. Hiszen a fenntartható fejlődés olyan cél, ami önállóan nem megvalósítható, mindenképpen be kell épülnie a döntéshozatalba, így a jogszabályainkba - mondta el Szalay Tímea, a fórumot szervező Csalán Egyesület elnöke.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia saját gyermekeink sorsáról, jövőjéről szól. A holnapot, gyermekeink jövőjét ugyanis mi magunk teremtjük: itt és most. Ez nem csak politikai, hanem morális kérdés. Azt reméljük tehát, hogy rövidlátó politikai érdekektől mentes, konstruktív társadalmi vita bontakozik ki a stratégiáról, amelynek nyomán sorsdöntő ügyeinkben végre széles nemzeti konszenzus jön létre - nyilatkozta dr. Bartus Gábor, a Keretstratégia kidolgozását irányító Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkárságának vezetője.

Az Országgyűlés 2007-ben döntött a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásáról, amely egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. A fenntarthatóság egyes részelemeit védő intézményeken túl a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács az, amelynek a feladata a fenntartható fejlődés ágazatokon átnyúló, horizontális vizsgálata.

A 32 tagú tanácsban képviselettel rendelkeznek a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a tudomány és a felsőoktatás intézményei, a nemzetiségek, a parlamenti frakciók és a kormány is. A tanács tagjainak egynegyedét civil szervezetek delegálják.