Kiderült: még idén lecserélnék Baka András főbírót, a szocialista pártot pedig - kollektíven - az MSZMP bűneiért tennék felelőssé.

A nepszava.hu összeállításából kiderül, a demokratikus rendszer egyensúlyát biztosító fékek és ellensúlyok elleni egyik utolsó "rohamára" készül a Fidesz azzal, hogy ma dönthet az Országgyűlés az igazságszolgáltatási reformról. A bíróságokról és a bírák jogállásáról, valamint az ügyészségről és a legfőbb ügyészről szóló törvényjavaslatok zárószavazását tartják, ezek a jogszabályok pedig a kritikák ellenére végrehajtják azokat a kormány által tervezett lépéseket, melyekkel alapjaiban írják át a jelenlegi rendszert - nem éppen előnyére.

Ezek alapján az év végével megszűnik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). A helyébe lépő Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke túlzott, míg a Legfelsőbb Bíróság (LB) utódaként létrejövő Kúria vezetése marginális jogköröket kapna. Az OBH kilenc évre választott elnöke az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört gyakorolhatja majd. Ráadásul érdemi kontroll nélkül, mert a tervezet szinte minden jogkört elvon a Kúria vezetőjétől.

Bár alig több mint egy hónap van hátra az új alkotmány hatályba lépéséig, a Fidesz még a hatályosat módosítja. Gulyás Gergely javaslata alapján a parlamentnek december 31-ig meg kell választania a Kúria elnökét, félreállítva ezzel Baka András jelenlegi főbírót, akinek le sem járt még a mandátuma. Az igazságszolgáltatási reformot jelentő jogszabályok mellett ma dönthet a parlament a jövő évi adótörvényekről, valamint a megyei önkormányzati vagyon és a megyei fenntartású intézmények államosításáról is.

Sokat elárul a törvény-előkészítésről, hogy tegnap, este nyolcig titkolták az új választási törvényt. Bár korábbi hírek szerint a véglegesített tervezetet a Fidesz múlt hét eleji elnökségi ülésén már jóváhagyták, mégsem nyújtották be vasárnap estig a 2014-től életbe lépő új választókerületek határait is rögzítő javaslatot. A tervek szerint 2014-től egyfordulós, vegyes választási rendszer jöhet létre, amelyben 106 egyéni választókerületi és 93 országos listás mandátum nyerhető. Ez a Fidesznek kedvez, mint a tervezet korábban nyilvánosságra került más részei, például az, hogy a győzteseknek is járna kompenzáció.

Azt is tervezték, hogy nem törlik el teljesen az ajánlószelvény- rendszert. Sőt a tervezett 800 szelvényt 21 nap alatt kell majd összegyűjteni, míg ma 35 nap alatt csak 750-et. Tegnap este derült ki, hogy mégis 1500 ajánlószelvényt kell majd összegyűjteni. Az sem volt világos, hogy csak a határon túliaknak kell-e a szavazás előtt felvételüket kérni a névjegyzékbe.

Sokan azt feltételezték, a kormány azért várt a szabályozás közzétételével,hogy a gazdasági krízisben ne terhelje tovább a viszonyt a demokratikus Európával.

Megbélyegzés - bagoly mondja...

Az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető - mondja ki az átmeneti rendelkezésekről szóló törvény hétvégén benyújtott tervezete, amely a 2012. januárjától életbe lépő alaptörvény részét képezi. A szöveg kitér arra is, hogy az MSZMP és jogelődei "bűnöző szervezetek" voltak, a szocialista párt pedig az MSZMP jogutódaként, valamint a régi és az új pártot összefűző "személyi folytonosság okán" osztozik az egykori állampárt felelősségében.

Utóbbi kitétel egyébként azért is pikáns, mert az első- és a jelenlegi Orbán-kormányban, illetve a Fidesz környékén szép számmal találni egykori MSZMP-tagokat. Erre utalt Boross Péter volt miniszterelnök is korábban: "a Fidesz a volt MSZMP-tagok valóságos gyűjtőhelye". Azt pedig Kövér László fideszes házelnök fejtette ki egyszer, hogy nem lehet demokráciát építeni a kommunista rendszert működtetőkkel. Kérdés, hogy annak számít-e, ha valaki az MSZMP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Intézetében dolgozott, mint Kövér, vagy KISZ-titkár volt, mint Orbán Viktor, Rogán Antal, Deutsch Tamás és Varga Mihály. Esetleg MSZMP-tag, mint Fónagy János államtitkár, Matolcsy György gazdasági-, Martonyi János külügy-, és Pintér Sándor belügyminiszter.

Az alkotmányozást ráadásul Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának volt tagja segítette.

Az MSZP jogszabályi "megbélyegzését" elítélte az LMP és a Demokratikus Koalíció is.

Sietve rombol a kormány

Csaknem tucatnyi jogszabály-tervezet került fel - szokás szerint - hét végén az Országgyűlés honlapjára. Ezek csaknem mindegyike hátrányokat jelent az érintettekre, így a hivatásosokra, a köztisztviselőkre, a nemzetiségek tagjaira vagy éppen a felsőoktatásban tanulókra. A javaslatokat érdemi konzultáció nélkül nyújtották be.

Felsőoktatási törvény

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényjavaslat háromféle hallgatói kategóriát rögzít: állami ösztöndíjast, állami részösztöndíjast, ahol a képzési költség fele fizetendő és önköltségest. Valószínűleg alig befolyásolta az új jogszabály tartalmát, hogy a koncepció benyújtása előtt néhány órával még tárgyalóasztalhoz ült a miniszterelnök a hallgatói érdekképviseletek vezetőivel.

Főbb problémák: a képzések finanszírozásának drasztikus átalakítása, a bújtatott tandíj bevezetése, a hallgatók röghöz kötése.

Az egyeztetés után Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kijelentette, az önköltség és a hallgatói szerződés bevezetését nem tudják elfogadni, míg a részletek nem tisztázottak. Emlékezetes, ezen vitás pontok miatt tartottak október végén tüntetést a fővárosban a hallgatók. A kormány ugyanis azt tervezte, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató - még a tanulmányok megkezdése előtt - szerződésben kell vállalja, hogy a támogatás fejében végzése után meghatározott ideig Magyarországon dolgozik.

Megváltozott munkaképességűek

Rengeteg kérdést vet fel a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló törvényjavaslat, a részletek ugyanis hiányoznak. A tervezet szerint jövőre a megváltozott munkaképességűek kétféle ellátást kaphatnának: rehabilitációst vagy rokkantságit. Azt már nem taglalja a törvény, hogy mit rejt az új minősítési rendszer, vagyis a különböző betegségek milyen megítélés alá kerülhetnek.

Főbb problémák: nyugdíj helyett ellátást kapnak a jövőben a rokkantak, vagyis kikerülnek a társadalombiztosítási nyugellátás rendszeréből, juttatásukat pedig nem kell majd a nyugdíjhoz hasonlóan, évente kötelezően emelni. A megállapítható összeg a megélhetéshez kevés, dolgozni viszont nem minden esetben lehet mellette. Aki rehabilitációs ellátást kap, annak a minimálbér 30-50 százaléka jár, de legfeljebb 3 évig.

Nekik együttműködési kötelezettséget kell vállalniuk, ami azt jelenti, hogy aktívan munkahelyet kell keresniük, esetleg a felajánlott képzési és munkaerő-piaci programban kell részt venniük. Ha rehabilitációs hatóság munkát ajánl, annak elfogadása kötelező. A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30-150 százaléka között mozoghat, az ellátás mellet engedélyezik a munkát.

Szolgálati törvény

Átalakítaná a kormány a rendvédelmi dolgozók érdekképviseletét, a Magyar Rendvédelmi Karba kötelező lenne a tagság. A hivatásos állományhoz tartozóknál kötelező lesz a kifogástalan életvitel, és hozzá kell járulniuk, hogy bármikor megfigyelhessék őket.

Főbb problémák: a kötelező kamarai tagság a Bethlen-Peyer-paktum és Mussolini rendelkezéseihez hasonlít. Aki vét a kifogástalan életvitel ellen - csak általánosságokat ír a törvénytervezet - alkalmatlanná válik a hivatásos szolgálatra, és végkielégítést sem kaphat. A képzési követelmény elmulasztása esetén is alacsonyabb beosztásban vagy az utcán találhatja magát a hivatásos. A törvénytervezetből viszont nem derül ki, hogy milyen képzés elmulasztásáról lehet szó, és hogy kinek a mulasztása járhat hátrányos következményekkel. Az ugyanis eddig is problémát jelentett, hogy helyhiány miatt elmaradtak a beiskolázások.

Képviselők javadalmazása

A képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat - Lázár János Fidesz-frakcióvezető indítványára - a képviselők javadalmazását a helyettes államtitkárok illetményével azonos szintre, csaknem bruttó 750 ezer forintra emelik 2012. szeptember 1-jétől.

Főbb problémák: Az álláshalmozásnak nem vet véget a tervezet, ráadásul a jelenlegi képviselői alapdíjat csaknem a háromszorosára emeli. Járna a képviselőknek üzemanyagkártya, és kapnának lakást is, ha nincs Budapesten saját ingatlanuk és közeli hozzátartozójuknak sem. Az eddiginél több irodát és titkárt tarthatnak a képviselőknek, akiknek ingyenes lesz a közösségi közlekedési eszközök használata. Részben a mobiltelefon-költségeiket is megtérítik.

Nemzetiségi törvény

Már nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól a törvényjavaslat. A cél az volt, hogy több jogot biztosítsanak a nemzetiségeknek, és megnehezítsék, hogy visszaéljenek e közösségek jogaival.

Főbb problémák: Korábban Hepp Mihály, az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke azért tiltakozott a terv ellen, mert az csak ott biztosította volna nemzetiségi önkormányzat választását, ahol a lakosok a népszámláláson adott arányban a közösséghez tartozónak vallották magukat.