- Ma ismerkedjünk meg Csáki Miklós római katolikus püspök, Kováts Antal római katolikus kanononok, tábalbíró, Kopácsy József római katolikus püspök, műfordító és Radnóti István megyei tanácselnök életrajzával - kezdte a beszélgetést a MÉZ Rádió vasárnapi adásában Bándi László tanár-helytörténeti kutató.

- Csáki Miklós római katolikus püspök Nagylakon halt meg 1514. május 28-án. 1491-ben II. Ulászló nagybányai plébánossá nevezte ki, de a város kiváltságaira hivatkozva a kinevezést elutasította. 1495 és 1498 között szerémi püspökként a padovai egyetemen tanult. 1499-ben veszprémi, 1500-tól haláláig csanádi püspök, de még 1504-ben sem szenteltette fel magát. 1514-ben legyőzte Dózsa György egyik alvezére, a Balogh István által vezetett parasztsereget. A csanádi vár ostroma alkalmával elfogták és Dózsa György karóba húzatta. A királyi udvarban elsősorban a cseh humanistákkal tartott kapcsolatot.

- Kováts Antal római katolikus kanonok, táblabíró Győrszigeten született 1762. május 28-án, 253 éve. A filozófiát Győrben, a teológiát Pozsonyban tanulta. A veszprémi szemináriumnak 1784-től volt hallgatója, 1789-ben szentelték pappá. Káplán Veszprémben, 1790 és 1816 között Várpalotán plébános, kanonok, a palotai kerület esperese. 1816 után Veszprémben kanonok-plébános, szentszéki ülnök, 1832-ben somogyi esperes. Veszprém vármegye táblabírája. Veszprémben és Várpalotán az iskolaügy kérdéseivel foglalkozott. A napóleoni háború idején, Pápán gyújtó hatású beszédben lelkesítette a felkelő nemesi seregeket. Veszprémben hunyt el 1832. október 5-én és a veszprémi székesegyház kriptájában nyugszik.

- Kopácsy József római katolikus püspök, műfordító Veszprémben született 1775. május 30-án, 240 éve. Iparos családból származott, apja kőműves volt. A középiskolát Veszprémben, a teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1796-tól a Veszprémi Szeminárium tanulmányi felügyelője, majd az egyházmegyei hivatal titkára. 1798-ban Zircen áldozópappá szentelték, 1806-tól veszprémi plébános és kerületi esperes, 1807-től kanonok. Székesfehérvári megyéspüspökké 1821-ben, a veszprémi püspökség élére 1825. február 26-án nevezték ki. Kopácsy József az esztergomi érseki széket 1839. május 28-án azzal a kikötéssel foglalta el, hogy 3 évig a veszprémi püspökséget is kormányozhatja. A veszprémi tisztségéről 1842-ben mondott le. Veszprémben, 1834-ben tanítóképzőt alapított, 1836-ban pedig megáldotta a piaristák új templomát. Szülei házának átalakításával létrehozta a Jeruzsálem-hegyi iskolát.

- Kopácsy József korának egyik leghíresebb egyházi szónoka, jó politikusa és ügyes békéltetője volt. Anyagilag támogatta és művelte is az irodalmat, segítette a tudományok fejlődését. Nyomtatásban jelentek meg a beszédei. Lefordította Fleury Claudius: Az izraelitáknak és keresztényeknek szokásaik és erkölcseik című művet, amely 1801-1802-ben, Veszprémben, két kötetben jelent meg. Kézai Simon krónikájának nyomdai költségeit, Toldy Ferenc kiadásában ő fedezte. Kopácsy József 1833-ban elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvezést, 1838-ban nyomtatásban kiadta az egyházmegye térképét, amelyet Vízer István mérnökkel készíttetett. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Kopácsy József Esztergom,ban hunyt el 1847. szeptember 17-én.

- 35 éve, 1980. május 27-én, 58 éves korában hunyt el a fővárosban dr. Radrnóti István megyei tanácselnök. 1936-1937-ben a Bajai Posztógyárban dolgozott, az 1939-1942-es években Budapesten a Kertészképzőben, majd Felsőkereskedelmi Iskolában tanult. Két évig munkaszolgálatos. Radnóti István hazatérve 1949-ig kertészgyakornok az Ágasegyházai Gyümölcstermelő Nemzeti Vállalatnál, majd 1950 és 1954 között a Bács-Kiskun megyei Zöldért igazgatója. Radnóti István 1954-től 1971-ig a Badacsonyi Állami Gazdaság munkáját irányította, majd 1971 és 1980 között Veszprém megye tanácselnöke. Közben 1959-ben a Kertészeti Egyetemen diplomát szerzett és 1962-ben doktorált. 1967 és 1975 között Balatonfüred országgyűlési képviselője. Radnóti István a balatonarácsi református temetőben nyugszik.