- Ma ismerkedjünk meg Pribék István József római katolikus kanonok, Czirbusz Géza tanár, néprajzi író, dr. Benkő István tanár, vegyészmérnök és dr. Henszelmann Frigyes tanár, vegyészmérnök munkásságával - kezdte az ismertetést Bándi László tanár-helytörténeti kutató a MÉZ Rádió vasárnapi adásában.

- A Balatonkenesén született Pribék István József római katolikus kanonok az elemi iskolát Cegléden, a gimnáziumot Budán, Esztergomban és Veszprémben végezte. Teológiát Bécsben hallgatott, 1837-ben szentelték pappá. 1850-től veszprémi káplán, majd szemináriumi lelki-igazgató. 1854-ben veszprémi kanonok, majd 1855-től plébános. Pribék István József tiszteletbeli pápai káplán, 1861-től címzetes prépost, 1873 után felszentelt püspök. 1874-ben megépíttette a Várban a mostani Plébániaházat. Két alkalommal is káptalani helynök, illetve általános püspöki helynök. Pribék István József megalapította a Veszprémi Katolikus Legényegyletet és népszerűsítette a csatári búcsújárásokat, amelyeket 1767 körül kezdeményezett Hilarion ferences remete. Pribék István József Veszprémben hunyt el 1898. július 12-én 84 éves korában. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik.

- 1853-ban Kassán született Czirbusz Géza tanár, néprajzi író. Középiskolai tanulmányokat Kassán folytatott, a pesti Tudományegyetemen két évet végzett. A kegyesrendnek 1874-ben lett tagja. Középiskolai tanár volt Veszprémben 1882 és 1884 között, később Temesváron tanított. 1910 után a budapesti Tudományegyetemen a földrajz tanszék vezetőjeként és Lóczy Lajos utódaként a földleírás tantárgyat tanította. Több dolgozata jelent meg a geográfia és az etnográfia köréből. A lapok szépirodalmi alkotásait is közölték. Czirbusz Géza Temesváron szerkesztette a Természettudományi Füzeteket és megalapította a Dél-magyarországi Néprajzi Múzeumot. A Veszprémvármegye, valamint a Veszprémi Közlöny című lapokban gyakran jelentek meg írásai. A Veszprémvármegyei Múzeumnak Czirbusz Géza szervezte meg az első támogatást. Mindenütt hangoztatta a dunántúli kultúregyesület létrehozásának szükségességét. Czirbusz Géza Budapesten hunyt el 1920. július 10-én 67 éves korában.

- 99 éve, 1916. július 12-én Miskolcon született dr. Benkő István tanár, vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa. 1939-ben a szegedi Egyetemen szerzett tanári oklevelet, majd 1942-ben elméleti fizikából doktorált. 1937-től a szegedi Egyetemen díjtalan, 1940 után díjazott gyakornok, majd tanügy-igazgatási dolgozó. Dr. Benkő István 1944 és 1950 között Veszprémben középiskolai tanár, 1950-től 1978-ig a Veszprémi Egyetem tanára, egyúttal a NEVIKI Spektrográfiai Laboratóriumának külső munkatársa. Emissziós színképelemzéssel, nemvezető anyagok színkép-analitikájával foglalkozott. Új eljárást dolgozott ki a germánium és a gallium mennyiségi meghatározására. 1968-tól 1980-ig szerkesztette a Magyar Emissziós Színképelemző Vándorgyűlés előadásainak anyagát. Tanulmányai az egyetem közleményeiben és az országos szaklapokban jelentek meg. Dr. Benkő István Pécsett hunyt el 1996-ban.

- 25 éve, 1990. július 16-án Veszprémben hunyt el 65 évesen dr. Henszelmann Frigyes tanár, vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa (1969), a Magyar Kémikusok Egyesületének választmányi tagja. A középiskolát Miskolcon és Budapesten végezte, vegyészmérnöki oklevelet 1947-ben a fővárosban szerzett. 1953-ig a budapesti műegyetemen tanársegéd, majd a veszprémi NEVIKI-ben tudományos munkatárs. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen az 1952-’54-es években mellékfoglalkozásban, majd főállású tanárként dolgozott. Közben 4 évig docensként tanszékvezetői feladatok ellátására is megbízást kapott. Dr. Henszelmann Frigyes a NEVIKI-ben először a hazai bauxitok ahidrálására vonatkozó kísérletekben vett részt, majd a kohósalakok cementipari hasznosításával foglalkozott. Az egyetemen (többek között) a szervetlen pigmentek előállításának kémiája és azok technológiája képezte kutatómunkájának tárgykörét. Több nemzetközi kongresszuson tartott előadást, közel harminc tanulmány, szabadalom és könyv jelzi szakmai munkásságát.