- Ma ismerkedjünk meg Scherer János járási főszolgabíró, Bél Mátyás lelkész, tudós, tanár, Vértes László régész, és Márton Dezső orvos életrajzával - kezdte előadását a vasárnapi adásban Bándi László tanár-helytörténeti kutató.

- 120 éve, 1895. augusztus 25-én Zircen született Scherer János járási főszolgabíró, árvaszéki ülnök. Középiskolai tanulmányait Pápán a bencéseknél és Veszprémben a piaristáknál végezte. A pozsonyi, majd a pécsi Egyetem joghallgatója, 1924-ben szerzett doktorátust. Scherer János két évig szülővárosában jegyzőgyakornok, ezt követően Veszprémben járási szolgabíró, főszolgabíró, árvaszéki ülnök.

- 1944-ben szót emelt a zsidók deportálása ellen, ezért fél évre Siklósra helyezték. 1945-ben internálták, mert nem teljesítette a német csapatok követelését. 1945 után nyugdíjazásáig tisztviselő. 1964-től haláláig a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársa, az intézmény adattári részlegeinek egyik életre-hívója, kezelője. Scherer János Veszprémben hunyt el, 1978. augusztus 20-án.

- 331 éve, 1684-ben született Bél Mátyás ev. lelkész, tudós, tanár. Iskoláit Nagyócsán kezdte. 1691-től Losoncon, Kálnón és Alsósztregován, 1695-től Besztercebányán és Pozsonyban tanult. Pozsonyban megismerkedetett a pietista mozgalommal. 1700 és 1701 között Veszprémben tanulta a magyar nyelvet. 1702-ben Pápán nevelő. 1704 után a hallei egyetemen teológiát hallgatott. Bél Mátyás 1707-ben Bergenben, két év múlva Besztercebányán, 1714-től Pozsonyban az Evangélikus Líceum igazgatója, majd 1719-től haláláig az evangélikus gyülekezet lelkésze. 1744-től esperes. Magyar és német nyelvkönyveit közel száz éven át kiadták. 1721-ben Nova Posoniensia címmel kiadta az első, hetente megjelenő latin nyelvű hírlapot.

- Bél Mátyás korának legjelentősebb magyarországi tudósa volt, sokoldalú tevékenysége évszázadokig hatást gyakorolt hazánk tudományos életének fejlődésére. 1734-’35-ben Balatonfüreden járt. Leírásában szemléletes képet nyújt a szénsavas forrásokról és a fürdőről. A városban utca őrzi nevét. Róla nevezték el hazánkban a legmagasabb honismereti kitüntetést. Bél Mátyás Pozsonyban hunyt el 1749. augusztus 24-én, 266 éve.

- 101 éve, 1914-ben született Vértes László régész, a történettudományok doktora. A középiskola elvégzése után az orvosi karra iratkozott be, de anyagi gondok miatt félbehagyta tanulmányait. Volt akrobata, könyvtáros, segédmunkás és könyvkereskedő. Közben barlangkutatással foglalkozott. Részt vett Kádic Ottokár solymári barlangfeltárásában, melyet később a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából vezetett. Vértes László 1945 után a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa.

- Tizenhét évig foglalkozott a paleolitos ősrégészeti gyűjteménnyel. Az ötvenes évek elején barlangfeltárásokat vezetett, őslénytani, geológiai, morfológiai kutatásokat végzett és a pleisztocén ősember ősrégészeti kutatásával foglalkozott. Új ásatásokkal tárta fel a régi őskori lelőhelyeket, köztük a lovasi és a Sümeg-mogyorósdombi ősbányát. Vértes László Budapesten hunyt el 1968. augusztus 20-án, 54 évesen.

- 96 éve, 1919. augusztus 24-én született Budapesten Márton Dezső orvos. Budapesten tanult, 1950-ben orvosi diplomát szerzett. A háborúban páncélos felderítőként többször teljesített harctéri szolgálatot. 1945 és 1948 között az FKgP osztályvezetője, Tildy Zoltán köztársasági elnök személyi titkára. Márton Dezső szemorvosként Budapesten, Cegléden és Dunaújvárosban dolgozott. Veszprémbe 1965-ben került, amikor megnyílt az új szemészeti osztály és pályázat útján elnyerte az osztályvezető főorvosi állást. 1966. december 1-jétől kórházigazgató-helyettes, 1967. január 1-jétől 1970. január 31-ig igazgató. Munkássága idején a szemészet mellett megnyílt a 40 ágyas urológia és a 25 ágyas orr-fül-gégészeti osztály. Márton Dezső Veszprémben hunyt el 1987. december 31-én és a tihanyi temetőben nyugszik.