- Ma ismerkedjünk meg Szigeti Imre színésszel, Rada István római katolikus kanonok, műfordítóval, Veszprémi Vilmos nyelvész, irodalomtörténész, tanárral, Pósa Endre nyomdatulajdonos, kiadóval és Iklódy-Szabó Andor jogász, pénzügyi szakember életútjával - kezdte előadását Bándi László tanár-helytörténeti kutató.

- 184 éve, 1831. október 15-én született Veszprémben Szigeti Imre színész. 1856-ban Pécsett lépett először színpadra. Egy év múlva a Kolozsvári Színházhoz szegődött, 1860-tól pedig a Győri Színház igazgatója. Közel nyolc évig járt társulatával vidéki városokban, köztük Pápán is. 1868-ban a Nemzeti Színház szerződtette. A nemzeti színházművészet úttörő gárdájának egyik vezető tagja volt, a teátrum nyugdíjintézetének több évig alelnöke. Jellemszínészként főként humoros alakokat elevenített meg. Hogyan lettem én színigazgató című írása a Magyar Szemlében, 1893-ban jelent meg. Szigeti Imre Budapesten hunyt el 1902-ben, 71 évesen.

- 88 éve, 1927. október 11-én hunyt el Veszprémben a pápai születésű Rada István római katolikus kanonok, műfordító. A Szent István Akadémia Rendes tagja volt. A középiskolába Pápán és Pécsett járt. A teológiát Veszprémben és Bécsben végezte, ott doktorrá avatták. 1877-ben szentelték pappá. Először Pápán segédlelkész, 1883-ban egyházmegyei iktató és levéltárnok, 1884-ben szentszéki jegyző. A kanonoki címet 1898-ban érte el, 1910-ben pedig pápai prelátusi méltóságot kapott. Rada István főként német és francia irodalmi műveket ültetett át magyarra, de könyvismertetéseket, bírálatokat is írt. Öt fordítása a Családi Regénytár sorozatban jelent meg, a további tízegynéhány műfordítását Veszprémben adták ki.

- 160 éve, 1855. október 10-én Veszprémben született Veszprémi Vilmos nyelvész, irodalomtörténész, tanár. 1890-ben nyert tanári oklevelet, majd a Debreceni Akadémia, később a Győri Főreáliskola tanára. Nyelvészeti és irodalomtörténeti tárgyú tanulmányokat írt, amelyek rendszeresen megjelentek a fővárosi lapokon kívül a Győri Hírlapban és a Győri Közlönyben is. Veszprémi Vilmos 1907 után hunyt el.

- 74 éve, 1941. október 15-én, 79 évesen hunyt el Veszprémben, szülővárosában Pósa Endre nyomdatulajdonos, kiadó. A gimnázium 3. osztályának elvégzése után Pestre ment, ahol először édesanyja bátyja, Kajári Ross Lajos aranyozó műhelyében tanonckodott, majd az Athenaeum Nyomdában szedőinasként dolgozott. Veszprémben, 1883-ban, édesanyja nevére kiállított könyvkereskedői engedélyt kapott. Pósa Endre 1901-ben nyomdát alapított a városban és azt a Dunántúl egyik legvirágzóbb vállalkozásává fejlesztette. Részt vett a közéletben: tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, egyik alapító tagja és alelnöke, majd jegyzője a Veszprémvármegyei Közművelődési Egyesületnek. Pósa Endre közérdekű kérdéseket tárgyaló írásai a helyi újságokban, közgazdasági cikkei a szaklapokban jelentek meg. Szerkesztette az 1926-ban egy számot megért Veszprémi Kisgazda című lapot.

- 135 éve, 1880. október 13-án született Veszprémben Iklódy-Szabó Andor jogász, pénzügyi szakember. A budapesti, bécsi, berlini és párizsi egyetemeken tanult, 1902-ben Budapesten államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1902-től a pestvidéki és a dévai pénzügyigazgatóságon fogalmazó. Iklódy-Szabó Andor 1905-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott. 1919-ben a Külügyminisztérium pénzügyi osztályának, majd a Pénzügyminisztérium hitelügyi főosztályának vezetője, 1927-től államtitkára. 1932 és 1937 között a Magyar Nemzeti Bank kormánybiztosa, majd 1947-ig (nyugdíjasként) az Angol - Magyar Bank Rt. ügyvezető igazgatója. 1951-ben kitelepítették Budapestről. A húszas-harmincas években jelentős szerepet játszott a pénzügypolitika alakításában. Iklódy-Szabó Andor Törökszentmiklóson hunyt el 1961-ben.