- Ma ismerkedjünk meg Kovács Imre takácsmester, polgármester, Rácz János újságíró, szerkesztő, Kemenes Ferenc római katolikus kanonok, költő, Bán Aladár Károly költő, műfordító, irodalomtörténész, Nagy László polgármester és Endrődi Sándor költő, tanár, szerkesztő életútjával - kezdte előadását Bándi László tanár, helytörténeti kutató.

- 186 éve, 1829. november 1-jén született Veszprémben Kovács Imre takácsmester, polgármester. Az elemi elvégzése után takácsmesterséget tanult és 1848-ig iparosként dolgozott. A szabadságharcban először nemzetőr, majd honvéd. Részt vett a város és a megye közéletében, 36 éven át tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának. Kovács Imre 1869-től városi tanácsos, 1883 és 1899 között Veszprém város polgármestere. A város érdekeit szolgáló számos rendelkezés, új közhasznú intézmény kapcsolódik nevéhez, így például a gyámügyek rendezése, a gyámpénztár létrehozása és az állami anyakönyvezés bevezetése. Ebben az időszakban épült a Szabadi úti kaszárnya, a szegényház, a közvágóhíd, a polgári és a felsőkereskedelmi iskola és a Jutas-Veszprém szárnyvasút. Kovács Imre Veszprémben hunyt el 1907. május 20-án, 78 évesen.

- 86 éve, 1929. november 2-án Koppányszántón született Rácz János újságíró, szerkesztő. A fővárosban szakérettségizett. 1950-ban a Tiszti Főiskolán, 1952-ban az Újságíró Iskolán végzett Budapesten. Rácz János újságíró volt a Néphadsereg, újságíró-szerkesztő a Pécsi Esti Napló és a veszprémi Napló című lapoknál. Több egyetemi és üzemi lapot is szerkesztett, így az Egyetemünk, a Péti Munkás és a Bauxit újságokat. Hosszú ideig tanította a fiatal újságírókat a tipográfia és lapszerkesztés tudnivalóira. Rácz János a korabeli nyomdatechnika adottságival jelentősen szolgálta a Napló arculatának kialakítását. Munkásságának elismeréseként a Munka Érdemrend bronz és ezüst-, a Veszprém Megyéért Érdemérem arany (1985) fokozatát, valamint több üzemi lap szerkesztéséért Nívódíjat kapott. Rácz János Veszprémben hunyt el 69 éves korában, 1998 májusában.

- 186 éve, 1829-ben Bögötén született Kemenes Ferenc római katolikus kanonok, költő. A gimnázium első négy osztályát Kőszegen végezte, majd 1845-ben felvették a Piarista Rendbe. A szabadságharcban honvédként szolgált és súlyosan megsebesült. A bukás után folytatta tanulmányait és 1851-ben a veszprémi kispapok közé lépett. A teológiát Pesten végezte, 1855-ben szentelték pappá. Kemenes Ferenc 1855-ben káplán Szentbékállán, egy évvel később Kaposvárott. Még ez évben püspöki levéltáros és iktató, majd titkár, később irodaigazgató. 1859-től szentszéki jegyző. 1870-től veszprémi kanonok, 1896-tól püspöki helynök, két év múlva nagyprépost. Kemenes Ferenc a Veszprémi Káptalan uradalmait mintagazdaságokká fejlesztette. Létrehozta az Alapítványi Hivatalt. 1860-ban Kemenes költeményei címmel verses kötete jelent meg. A mű első bírálója Arany János volt. Nyelvészként is figyelemre méltó munkásságot fejtett ki: éveken keresztül tanulmányozta a magyar nyelv életét és gazdag szókincset gyűjtött össze. Kemenes Ferenc Veszprémben, hunyt el 1905. november 2-án, 76 éves korában és az Alsóvárosi temetőben nyugszik.

- 144 éve, 1871. november 3-án született Várpalotán Bán Aladár Károly költő, műfordító, irodalomtörténész. Iskoláit Veszprémben a piaristáknál kezdte, Pápán a Református Kollégiumban folytatta, majd Székesfehérvárott fejezte be a középiskolát. Ciszterci szerzetesnek készült, de kilépett a rendből. 1896-ban a budapesti Tudományegyetemen tanári oklevelet és bölcsészdoktori diplomát szerzett. Bán Aladár Károly már diák korában verselgetett. Első sikerét Pápán aratta, ahol 1887-ben elnyerte a kollégium legjobb poétája számára kiírt díjat. Az egyetem elvégzése után négy évig Temesváron, 1900 és 1932 között Budapesten gimnáziumi tanár. Bán Aladár Károly főleg a magyarral rokon népek irodalmával és költészetével foglalkozott. 1921 és 1936 között a Turán című folyóiratot szerkesztette. A finn és az észt irodalom jelentős fordítója, számtalan néprajzi és irodalomtörténeti tanulmány szerzője. Finn- és észtországi útjain népköltészeti gyűjtést is végzett. Várpalotán utca és általános iskola viseli Bán Aladár Károly nevét, ahol kőből készült mellszobra (B. Bartha István alkotása) és emléktáblája van. Irodalmi és tudományos hagyatékát 1965 óta a Krúdy Gyula Városi Könyvtár őrzi. Bán Aladár Károly Győrben hunyt el 1960-ban, 89 évesen.

- 127 éve, 1888-ban született Veszprémben Nagy László polgármester. Középiskolába Veszprémben járt, a budapesti Tudományegyetemen 1913-ban államtudományi doktori diplomát szerzett. 1908-ban Szombathelyen jegyzői oklevelet kapott. Nagy László még abban az évben Bakonyszentkirályon, később Szabadbattyánban segédjegyzőként dolgozott. 1918-ban Csősz község jegyzője, 1920-tól Veszprém vármegye aljegyzője. Egy évvel később Veszprém város adóügyi tanácsosa, néhány hónap múltán városi főjegyző. Nagy László 1941 és 1944 között Veszprém város polgármestere. Nagy László Balatonlellén hunyt el 1969. november 4-én, 81 éves korában.

- 165 éve, 1850-ben született Veszprémben Endrődi Sándor költő, tanár, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait Nagyszombatban kezdte, Veszprémben a piaristáknál, majd Kecskeméten, Székesfehérváron és Pozsonyban folytatta. A Pápai Református Gimnáziumban érettségizett. Pesten rövid ideig jogot és filozófiát tanult, majd újságíró lett. Munkatársa volt a Baloldal, majd a Fővárosi Lapok című folyóiratoknak. 1880-ban a kolozsvári egyetemen kapott tanári diplomát. Ez évtől a Nagyváradi Főreáliskolában magyar nyelvet és irodalmat tanított. Endrődi Sándor 1902 és 1919 között Budapesten a képviselőház Naplójának szerkesztője volt. A Kisfaludy Társaság tagjává 1882-ben, a Petőfi Társaság örökös elnökévé 1907-ben választották. Szerkesztője volt a Petőfi Könyvtár és a Petőfi Album, valamint a Magyar Hölgyek Életrajza című 20 kötetes sorozatoknak. Endrődi Sándor a Magyar Remekírók sorozatban szerkesztette a Magyar népdalok és Magyar népballadák, valamint a Magyar költészet kincsesháza című köteteket. Endrődi Sándornak Alsóőrsön nyaralója és szőlője volt, ahol nyaranta sok időt töltött. Az 1870 és 1880-as években gyakran járt Balatonfüreden, jó barátság fűzte Jókai Mórhoz és feleségéhez, Némethy Ernőhöz és Mihálkovics Tivadarhoz. Endrődi Sándor a versek mellett irodalmi tanulmányokkal, prózai munkákkal és műfordításokkal vált ismertté. A Balatoni ég alatt című elbeszéléskötete (Bp., 1884.) tóparti emlékeit dolgozza fel. Balatonfüreden utca, Alsóörsön utca, park és iskola vette fel nevét, az alsóörsi parkban emlékműve, az iskolában emléktáblája is van. Veszprémben Endrődi Sándor szülőháza helyén, a Szabadság tér 15. sz. épületen 1996-ban helyeztek el emléktáblát. Endrődi Sándor Budapesten hunyt el 1920. november 7-én, 70 éves korában.