- Gilétfi László több évig Avinonban tanult, mint János portói püspök és bíboros káplánja, s kánonjogból tudományos fokozatot szerzett - kezdte vasárnapi előadását Bándi László tanár-helytörténeti kutató. - 1336-tól esztergomi, 1345 előtt pécsi kanonok, majd császári prépost, egyúttal 1351-1353-ban csanádi nagyprépost. 1351-től 1358-ig királyi kápolnaispán és titkos kancellár. Gilétfi László 1358-tól haláláig veszprémi püspök, egyidejűleg királyi alkancellár és királynéi kancellár, 1362-től zágrábi nagyprépost. Gilétfi László római katolikus püspök Veszprémben hunyt el 1376-ban.

- A 16. század második felében élt Thury Márton. 1568-tól 1571-ig volt Veszprém várának kapitánya. Nevéhez fűződik a töröktől visszafoglalt vár megerősítése. Kapitánysága idején a vár őrsége már támadólag is fel tudott lépni a törökkel szemben. 1570 októberében - a pápaiakkal közösen – Thury Mártonék Alsóörsnél győzelmet arattak a portyázó török felett.

- 420 éve, 1596-ban Alsólendván született Gál Imre református püspök. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd valószínűleg Debrecenben folytatta. Külföldön is tanult. 1623-ban Veszprémbe költözött, itt 1627-ben prosenior, 1633-ban esperes, majd egyházkerületi jegyző, 1649-től püspök. Gál Imre összeírta az addigi kánonoknak majdnem teljes gyűjteményét. Kőváry Béla szerint prédikációs kötete is megjelent. Gál Imre Veszprémben hunyt el 1655-ben.

- Miskey István várkapitány 1622 előtt lovaskapitány volt Győrben, majd szentmártoni várnagy. Közben többször is fogságba esett. 1623 és 1632 között szentmártoni kapitány. Miskey István 1632-ben egy magyar huszárezreddel részt vett a svédek elleni harmincéves háborúban. 1635-ben Léva várának alkapitánya, majd kapitánya. 1639-től nógrádi kapitány. 1651 után Veszprém várának főkapitánya. Jelentős szerepet vállalt a dunántúli török hadmozdulatok megfigyelésében. Miskey István 1660 után hunyt el.

- 283 éve, 1733-ban született Bécsben Bőhm Ferenc vízépítő mérnök. 1757-ben hadmérnöki akadémiát végzett és a Helytartótanács hívására jött Magyarországra. Az Esterházy-uradalom mérnökeként különböző vízrendezési munkálatokat irányított. Böhm Ferenc 1763-ban megbízást kapott Veszprém - és Fejér vármegyéktől a Sárvíz-szabályozás tervének elkészítésére, mely 1768 és 1771 között készült el. Ez a terv volt az alapja a Sárrét és a Sárvíz későbbi rendezésének, amelynek első lépéseként az 1770-es évek elején a várpalotai határt érintő részek kerültek sorra. A munka eredményeként Várpalota határában több mint ezer katasztrális holddal növekedett a mezőgazdaságilag hasznosítható földterület. Böhm Ferenc munkásságának elismeréséül nemességet kapott és nevét Cseh-re változtatta. 1800 után hunyt el. Pétfürdőn utcát neveztek el róla.