Kormányzati forrásainkkal és a Fidesz-KDNP frakcióhoz tartozó képviselőkkel beszélgetve úgy tűnik, a kormány egyelőre nem lát akkora kockázatot az MNB-alapítványok több száz milliárdos pénzköltése kapcsán kerekedett botrányban, hogy új, külön erre fókuszált kommunikációs stratégia kidolgozását rendelje el.

A jegybank alapítványainak ügye több hete toplistás téma a belpolitikában. A kormány először megpróbálta megoldani, hogy az ezzel kapcsolatos adatok ne legyenek nyilvánosak: az alapítványok kezelésére bízott összegek közpénz jellegét kísérelték meg megkérdőjelezni.

Miután az Alkotmánybíróság kimondta ennek a jogi érvelésnek a tarthatatlanságát, a korábbi festmény, éremgyűjtemény, kastély, népiskola irányok mellett új költési területekre is fény derült.

Az ellenzék és a közvélemény egyelőre kétszázhatvanhat milliárd forint alapítványi vagyon szétosztásának értelmére szeretne épkézláb választ kapni, de eddig annyi történt csupán, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő elismerte a pénzmozgások eltitkolásának kudarcát, illetve Gulyás Gergely, a Törvényalkotási bizottság fideszes elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy megszavazta a titkosítást lehetővé tevő jogszabályi módosítást.

Az MSZP-s Tóth Bertalan által hétfőn nyilvánosságra hozott, bírósági per útján birtokába jutott szerződésekből egyértelmű: a továbbiakban azzal az állítással sem lehet lekeverni az ellenzék információéhségét, hogy Matolcsy György jegybankelnök semmilyen befolyással nem rendelkezik az alapítványok gazdálkodására, kiderült ugyanis, hogy Matolcsyt másodmagával több tízmilliárd forintnyi befektetés eldöntésére kérte fel az egyik MNB alapítvány kuratóriuma.

A kormányzati döntéshozatalra rálátással bíró forrásunk szerint a kabinet egyelőre nem fél attól, hogy az MNB-alapítványokkal legalább annyira pórul járnának, mint a vasárnapi boltzár kérdésével. Belső méréseik szerint ugyanis az átlagpolgárnak fogalma sincs, miről szól a történet, és a pénzügyi kultúra hiány miatt „az emberek agya ledobja a láncot” ha valaki százmilliárdokról kezd el beszélni nekik.

Házon belül azért nincs olyan hangos szűkölés a témával kapcsolatban, mert sokan gondolják úgy, hogy az MNB-alapítványok tevékenysége bár néhol erkölcstelen, mégis jogszerű. Ebből fakadóan viszont ízlés dolga, ki hogyan közelít hozzá, illetve milyen hangosan artikulálja ellenérzéseit.

- Ettől a dolog még el van rontva – mondta forrásunk, és ehhez egyelőre semmi köze a kormányzati kommunikációnak. Sokkal inkább arról van szó, hogy megint kiderült, mekkora kockázatot hordoz magában, ha Matolcsy György „nincs gyámság alatt.”

A vasárnapi boltzár ügyében megtörtént kényszerű kapitulációért a kormányfő a kormányzati kommunikációt is felelőssé tette, hiszen egy egész évük volt arra, hogy a döntésből eladható politikai terméket faragjanak. Itt azonban még csak most kell majd kitalálni, mivel lehet leszerelni az ellenzéket, ha esetleg nem engednék el a témát pár hét alatt.

A Fidesz-KDNP frakcióhoz tartozó másik ATV.hu forrás is úgy véli, hogy nem a kommunikáció lett elszúrva, hanem "úgy ahogy van az egész". Szerinte vállalhatatlanul ciki az MNB-alapítványok körüli botrány, és gyorsan ki kellene találni valami ellenszérumot, mert ha az ellenzék még sokáig sulykolja a témát, akkor "a végén még megértik az emberek". Informátorunk szerint a frakcióüléseken semmilyen eligazítást nem kaptak ezzel kapcsolatban, igaz, egy ideje ezek az ülések is már csak rövid technikai eligazításról szólnak és nem a képviselők érdemi politikai munkájáról.