A britek fejest ugrottak az ismeretlenbe
A font árfolyama megzuhant, a brit miniszterelnök bejelentette lemondását, de a következmények sokkal messzebbre hatóak is lehetnek. Nem kizárt, hogy Nagy-Britannia megszűnik abban a formájában, ahogy eddig ismertük.
A Bank of England pénteken bejelentette, minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy megvédjék a brit gazdaságot a népszavazás eredménye okozta sokktól.
A brit központi bank már korábban jelezte, hogy az esetleges kilépés jelentős csapás volna a brit gazdaságra nézve, tekintve, hogy az export közel fele az EU-ba irányul. A Bank of England jelentős inflációt is prognosztizált a fontárfolyam várható megrogyása miatt.
Az első piaci reakciók hatására a font pénteken több mint 10 százalékot gyengült, emellett az úgynevezett feltörekvő piaci devizák is nyomás alá kerültek, a forint az euróval szemben 322 forintig gyengült. A brit jegybank jelezte, július 14-én esedékes következő üléséig nem avatkozik be, megvárják, hol állapodik meg a fontárfolyam.
A bennmaradásért kampányoló David Cameron brit kormányfő bejelentette, hogy a népszavazás eredménye miatt lemond, de a kormány októberig, a konzervatív párt országos kongresszusáig hivatalban marad. Ez azt jelenti, hogy hivatali utódja fogja menedzselni a kilépést az EU-ból. Cameron nyilatkozatában közölte: a következő hetekben és hónapokban miniszterelnökként mindent megtesz „a hajó stabilizálása” érdekében, de nem hiszi, hogy helyénvaló lenne, ha „kapitányként” ő irányítaná országát annak további útján. Hozzátette: távozási szándékáról péntek reggel tájékoztatta II. Erzsébet királynőt.
- Rendkívüli plenáris ülést tart kedden az Európai Parlament (EP) az uniós tagságról kiírt brit népszavazás eredménye miatt – jelentette be Martin Schulz, az uniós parlament elnöke péntek reggel Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott az EP-frakciók vezetőivel.
A plenáris ülésen határozatot fogadnak el a referendum következményeinek pontos felméréséről. Az Európai Parlament aktív szerepet kíván játszani az eljárásban, amelynek során Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból.
- A testület felkészült rá, hogy minden eszközével hozzájáruljon a konstruktív kiválási folyamathoz – mondta Schulz. - Ez nehéz pillanat Nagy-Britannia és az Európai Unió számára egyaránt, ugyanakkor stabilitásra van szükség mindkét oldalon. Először is alaposan fel kell mérni, hogy mik a szükséges következő lépések – hangsúlyozta.- Az Európai Parlament állásfoglalása világos, sajnálatosnak tartjuk a népszavazás kimenetelét, a feleknek azonban tiszteletben kell tartaniuk a sajátjuktól eltérő véleményeket – mondta Schulz, aki szerint meg kell vitatni azt is, hogy miként lehetne jobbá tenni az Európai Uniót, illetve hogyan lehet megvédeni az eurózónát a font árfolyamának zuhanását követő piaci zavaroktól.
Szakértők szerint nem kizárt, hogy jelentős változások következnek Nagy-Britannia alkotmányos rendszerében. Ismét napirendre kerülhet Skócia kiválása, ami mellé felsorakozhat Észak-Írország is, hiszen ott jelentős mértékben támogatták volna a bennmaradást. Észak-Írország esetleges kiválása azért is érdekes lenne, mert egy ilyen lépés után vélhetően egyesülnének Írországgal.
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a köztévében azt mondta, egyelőre nem dőlt el, hogy a britek milyen módon szeretnének kiválni az EU gazdasági kooperációjából. Gálik szerint ha a világkereskedelmi szervezet szabályai alapján történő kapcsolatokra törekednek, akkor vámok lesznek például az autóiparukon. Ha a norvég megoldást követik, akkor az Európai Gazdasági Térségen keresztül hozzáengedik a saját piacukat a közös piachoz. Választhatják a svájci modellt is, ebben az esetben viszont a londoni tőzsde érdekeit nem tudnák úgy képviselni, ahogy szeretnék.
- A Brexit egyik legfontosabb tanulsága egyelőre, hogy széles tömegeket lehet mozgósítani olyan érzelmi témákkal, mint például a szuverenitás, pedig a mai világban függetlenség nem gyakorolható úgy, ahogy például ötven évvel ezelőtt – mondta Gálik a 168 ÓO cikke szerint.