Meglepő eredményekre jutott a Fund for Peace elnevezésű szervezet, amely arra kereste a választ, hogy a világ országai a stabilitás vagy az összeomlás felé tartanak-e inkább. A felmérésből ugyanis kiderült: 2015-ben Magyarországon romlott leginkább a helyzet.

2015-ben a hosszasan fortyogó válságok nemcsak az országhatárokat, hanem a kontinenseket is átlépték, emlékeztetve arra, hogy a regionális instabilitás nagyon könnyen globálissá válhat – állítja a Fund for Peace felmérése alapján a Foreign Policy.

A szervezet már hosszú évek óta készít elemzéseket az egyes országokról, amelyekhez tizenkét társadalmi, gazdasági és politikai mérőszámot használ arra, hogy megállapítsa: a háborúk, a békeegyezmények, a környezeti csapások vagy a politikai mozgalmak milyen irányba viszik az országokat – a stabilitás vagy az összeomlás felé? Az így rendszerezett adatokból áll össze a Fragile States Index (FSI) – amit magyarra nagyjából törékeny országok indexének lehetne fordítani –, amelynek esetében a legmagasabb pontszámot elérő ország a legtörékenyebb.

Talán kevéssé meglepő, hogy a Fund for Peace felmérése alapján ma Szomália a legtörékenyebb ország, amelyet Dél-Szudán és a Közép-afrikai Köztársaság követ, de holtversenyben mögöttük szerepel Szudán és Jemen is, majd Szíria, Csád, Kongó, Afganisztán és Haiti következik a listán.

Ami viszont igazán meglepő, hogy a Foreign Policy meglehetősen sokat foglalkozik Magyarországgal: hazánk ezúttal a 135. lett a listán, szemben a múlt évi 139. helyezésünkkel – vagyis négy lépést tettünk előre a törékenység felé. Az elemzők kiemelik, hogy hazánkban, illetve más közép-európai államokban, amelyek a Közel-Keletről Európába tartó, úgynevezett balkáni menekültútvonalon fekszenek, megjelent a xenofóbia, amit gyakran éppen a politikusok gerjesztettek, ez pedig növekvő aggodalomra adott okot az emberi jogok területén.

Szíria, az Egyesült Királyság, Srí Lanka és Nigéria mellett az elemzés így különösen nagy figyelmet szentel Magyarországnak. A szerzők emlékeztetnek, 2015 nyarán Magyarország éles kritikát kapott az Európai Uniótól Orbán Viktor miniszterelnök migránsellenes retorikája miatt – szerintük a közép-európai vezetők közül a magyar kormányfő a leghangosabb ebben a kérdésben. Továbbá megjegyzik, hogy a múlt évben drótkerítést emeltünk a szerb és a horvát határon. Magyarország FSI-pontszáma így 3,6 ponttal romlott ebben az évben, ami „a legnagyobb elmozdulás a törékenyebb irányba minden vizsgált ország közül” – állítja a lap.

Azonban nem a migrációs válság volt törékenyebbé válásunk egyedüli oka. A lap emlékeztet például az Orbán-kormány terrorellenes törvényjavaslatára, amelyet a polgári szabadságjogok csorbításaként értelmez. De felhozza azt is, hogy a Fidesz korábban már korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét, és hozzá hű embereket tett meg a taláros testület tagjainak. Sőt kiemeli: az 57 tagországból álló Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) azzal vádolta a kormány Fidesz által irányított médiaszabályozó hivatalát, hogy elfojtja a liberális hangokat, és hogy az állami hirdetési pénzeket a Fidesz-barát médiakiadványoknak juttatja.

Mindezeken túl az MNO cikke szerint a magyarországi rész adatokat szemügyre véve megtudhatjuk, hogy elsősorban a menekültkérdés, a csoportsérelmek, a szegénység és a gazdasági hanyatlás, a jogállamiság helyzete, valamint az elit megosztottsága teszi törékennyé az országunkat – ezeken a területeken öt feletti pontot kaptunk, ami rossz irányt jelez. Meglepő módon a „külső beavatkozásra” is meglehetősen magas pontszámot kaptunk, ami a külföldről érkező segítséget, a nemzetközi szankciókat és a katonai megszállás kockázatát is magába foglalja.