Rio de Janeiróban két és fél héten át szunnyadt a láng, hogy aztán újra fellobbanjon: a brazil metropoliszban tegnap lapzártánk után a nyitóünnepséggel megkezdődött a paralimpia. A fogyatékkal élők legnagyobb sporteseményén jövő vasárnapig 174 nemzet több mint négyezer sportolója méreti meg magát, az igazán „nagy szám” azonban az, hogy 528 versenyszámban osztanak érmeket, szemben az olimpia 306 eredményhirdetésével.

A második világháborús hadi sérültek rehabilitációjától indulva az egyes sorszámú paralimpiát 1960-ban rendezték meg, csak éppen még nem annak hívták. A Róma melletti, ostiai Gerincsérültek Központja igazgatójának kezdeményezésére a bénultak világjátékát hozták tető alá az olasz fővárosban, közvetlenül a nyári olimpia után. Az a rendszer csak 1988, Szöul óta él, hogy a paralimpiai játékok helyszíne megegyezik az az évi olimpiáéval. Említsük meg, hogy Rómában még csupán 23 ország mintegy 400 kerekesszékes sportolója indult nyolc sportágban, azóta igencsak kinőtte magát a mozgalom: Rio de Janeiróban már huszonkét sportág lesz műsoron, most először a parakajak és a triatlon is.

A versenyszámoknak a bevezetőben említett magas számára a magyarázat az, hogy az esélyegyenlőség jegyében az indulókat a fogyatékosságtól függően kategóriákba sorolják. Úszásban az úszásnemtől függően is változhat a besorolás; előfordulhat, hogy valaki az egyik számban az enyhén, a másikban a súlyosabban sérültek között indulhat. Azt, hogy ki melyik csoportba kerül, független szakértőkből álló bizottság bírálja el, de természetesen így is akadnak vitatható döntések és visszaélések is.

A paralimpiákon a mozgássérültek mellett a látássérült és az enyhén értelmi sérült sportolók is részt vehetnek, utóbbiaknál a 2000-es sydney-i játékokon hatalmas botrány tört ki. Utóbb kiderült, hogy az aranyérmes spanyol kosárlabda-válogatott tizenkét tagjából tíznek semmi keresnivalója nem lett volna a paralimpián… A skandalum után az értelmi sérülteket száműzték a játékokról, és csak négy éve fogadták vissza őket. Sajnos a dopping a parasportba is befészkelte magát, és Rióban az államilag irányított doppingolás miatt egyetlen orosz sportoló sem indulhat (ellentétben az olimpiával).

Az oroszok kizárásával mi is nyertünk három kvótát, így 43 fős magyar sportolói delegáció vesz részt a paralimpián, ekkora létszámú, kizárólag egyéni versenyzőkből álló csapatunk még soha nem volt. Sydney-be 54 fővel mentünk, de akkor a 36 egyéni induló mellett 18 csapatjátékos alkotta a küldöttséget. Sportolóink az eddigi tizennégy paralimpián 30 arany-, 41 ezüst- és 55 bronzérmet szereztek; négy éve két arany, valamint hat-hat ezüst és bronz volt a termés.

A paralimpikonok a Magyar Idők tudósítása szerint az olimpikonok jutalmának felét kapják a magyar államtól – az arany 17,5 millió forintot ér –, amit a közéletben jó néhányan kevésnek, mások soknak tartanak, de talán mondhatjuk: mégiscsak sikerült megtalálni az „arany középutat”.