A két hónapja véget érő riói olimpiáról a napokban megjelentek az első gyors értékelések. A legfőbb tanulság lesújtó képet mutat: a bostoni Smith College számításai szerint az ötkarikás játékok 11-11,5 milliárd dolláros veszteséggel zárultak – írja a Világgazdaság. A szervezési költségeket 15 milliárd dollárra saccolják, a jegyeladásokból, a szponzorációból, a játékokhoz közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi forgalomból és a televíziós közvetítésekből befolyó összeg azonban ennek csak a töredéke, mindössze 3,5-4 milliárd.

A hivatalos források szerint a belépőjegyek 84 százalékát eladták ugyan, a valóságban mégis több tízezer szék tátongott üresen a versenyeken, a hosszú sorba állások, illetve a közlekedési viszontagságok folyományaként. Az infrastrukturális fejlesztések nem hoztak javulást, sőt egyenesen romlott a szolgáltatások minősége. A rossz közbiztonság miatt sem várható a turizmus fellendülése, ezt csak tovább tetézi, hogy a játékoknak 300–500 ezer látogatójuk lehetett, akik főleg Brazíliából és Dél-Amerikából érkeztek.

Hét éve, 2009-ben, amikor Riót választották a 2016-os nyári ötkarikás játékok rendezőjének, még megvolt a döntés racionális és gazdasági alapja. Brazília mint a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Dél-afrikai Köztársaság, vagyis az öt jelentős feltörekvő gazdaság társulása – a szerk.) tagja a nyersanyagpiaci robbanás miatt bővelkedett az anyagiakban. Ezt azonban a következő hat évben el is herdálta azzal, hogy a felvett közalkalmazottak bérét a duplájára emelte, és új metróvonal építésébe vágott bele.

Majd jött a pofon. A világgazdaság szeszélyessége meglátszott a brazil nagyváros gazdasági mutatóin. Amint bezuhant az olaj világpiaci ára, Rio adóbevételei csökkentek, ráadásul a helyi szabályozás miatt a közalkalmazottakat nem lehetett elbocsátani, sem az oktatási vagy az egészségügyi kiadásokat lefaragni. És ha ez még nem volt elég, az új metróvonal is a tervezett duplájába, hárommilliárd dollárba került.

A sportminisztérium valóságtól elrugaszkodott becslése már csak a „kedves ráadás”, miszerint a beruházások következtében harmincmilliárd dollárnyi külföldi működő tőke áramlik az országba. Nos, a számok másról tanúskodnak: Brazília GDP-je tavaly 3,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a munkanélküliség pedig 2016-ban elérte a 11 százalékot.

Hiába kapott Rio júniusban gyorssegélyt a szövetségi költségvetésből, úszik az adósságban. Az amerikai Standard & Poor’s néhány nappal a záróünnepség után három fokozattal lerontotta Rio de Janeiro adósbesorolását. A hitelminősítő rendszere szerint a fejlemények az MNO cikke szerint azt üzenik: ha nem következik be jelentős előrelépés, akkor a nagyváros menthetetlenül csődbe kerül vagy válságintézkedésekre kényszerül.