Egy kiflicsücsök, egy darab sport- és narancsszelet volt az asztalon.

Katanics és Hartmann képviselők előtt. Szerintük mindössze ennyi – azaz 10 Ft/fő/ a fideszes városvezetés magánszemélyeket terhelő kommunális adó csökkentése évente.

A polgármester és a Fidesz a 2014-es veszprémi önkormányzati kampányban jelentős adócsökkentést ígért, azonban éves szinten csak 606 ezer forinttal csökkent a veszprémiek kommunális adója. A csökkentés pedig mindenféle szociális szempontot nélkülöz.

Katanics Sándor (DK) elmondta, hogy a választási kampányban majd a város gazdasági programjának elfogadásakor ösztönző gazdaságpolitikát és a város versenyképessége fokozásának érdekében érzékelhető adócsökkentést javasoltak. Most a 2017. évi költségvetési koncepció elfogadása előtt ismét adók csökkentésére tettek javaslatot.

Hartmann Ferenc (MSZP) a javaslatot ismertetve elmondta, hogy a 2016. évre tervezett 4,5 milliárd Ft iparűzési adóbevétel helyett városi szinten 2 %-kal kevesebb bevétel tervezését javasolják. Így 90 m Ft-t maradna az adófizetőknél. A telekadó esetében a 2016. évre tervezett 97 m Ft bevétel helyett városi szinten 20 %-kal kevesebb adóbevétel indítványozott Katanics Sándor. Mint mondta ez összesen 19,4 millió Ft adócsökkentést jelentene városi szinten. A Kádártai – Rátóti telkek forgalomképtelenek, az ezekre kivetett telekadó véleménye szerint nem gazdaságélénkítő hatású. Az építményadóban 2 %-os csökkentést javasolt városi szinten Hartmann Ferenc, ami 23 millió Ft-tal hagyna többet a vállalkozásoknál. A 2017-es évben ez összesen 132,4 millió Ft-os adócsökkentést eredményezne, amiből a gazdasági szereplők – saját belátásuk szerint a munkavállalóknak béremelést is adhatnának.

Mindennek a forrása a képviselő szerint az a félmilliárd forintot meghaladó törzstőke emelés lehetne, amelyet az önkormányzat 2013-ban saját – nem profitorientált - gazdasági társaságban hajtott végre. Az összeg jelentős részét a VKSZ Zrt. és a Csarnok Kft. kölcsönadta olyan – szintén profitot nem termelő - cégnek, amelyben az önkormányzat a kölcsönadáskor nem volt érdekelt. A kölcsönszerződések a polgármester kérdésre adott tájékoztatása szerint egy része lejárt, másik része év végén jár le. A gazdaságfejlesztést nem szolgáló törzstőkét vissza kell venni és önkormányzati adócsökkentésre, gazdaságélénkítésre kell használni. A kölcsön összegének a negyedét sem éri a javasolt adócsökkentés. A megvalósítás csak szándék kérdése.

Annak érdekében, pedig hogy a csökkentés hosszabb távon fenntartható legyen a kormányzat iparfejlesztési koncepciójához, kell illeszteni az önkormányzat gazdasági programját – fejezte be a sajtótájékoztatót Hartmann képviselő.