Elkeserítő a magyarok egészségi állapota
Az EU tagállamaiban a születéskor várható élettartam 1990 óta több mint 6 évvel, 74,2 évről 2014-re 80,9 évre emelkedett. Nyugat-Európában 8 évvel magasabb a várható élettartam, mint a legalacsonyabb számot produkáló közép- és kelet‑európai országokban, írja a napi.hu az OECD jelentésére hivatkozva.
Magyarországon az 1990-es nem egészen 70 évről 2014-re 76 évre növekedett a születéskor várható élettartam, de még ezzel is hátul kullogunk az európai átlaghoz képest. Olyan országokkal vagyunk egy szinten, mint Románia, Litvánia, Bulgária.
A százezer lakosra jutó, nem fertőző betegségek miatt bekövetkező korai halálozás átlagos rátája az EU 28 országában 201 fő, a magyarországi adat ennek több mint a duplája, 411 fő, amivel vezetjük a listát.
Az EU országaiban élő öt felnőttből egy napi rendszerességgel dohányzik, minden ötödik felnőtt legalább havonta egyszer túl sok alkoholt iszik, s minden hatodik túlsúlyos, áll a jelentésben.
A fiatalkori ivászatban élen járnak a magyarok, a 15 éves fiúk a litván gyerekekkel vezetik ezt a listát. A 15 éves magyar lányoknál is csak a dán lányok isznak többet. Dohányzásban a magyar gyerekek és a felnőttek is az élen vannak.
Gyermekkori elhízásban a magyar adatok meghaladják az uniós átlagot, felnőtteknél e téren is sikerült az élbolyhoz csatlakozni, csak a máltai és az ír felnőttkorúak között élnek nagyobb arányban túlsúlyos emberek, írja a lap.
Az egészséges táplálkozás terén sem állunk túl jól a 24.hu cikke szerint, kevés zöldséget eszünk.
Rákban a 2013-as adatok szerint Magyarországon halnak meg a legtöbben 100 ezer lakosra vetítve az EU-28-ak között.
Az EU országaiban több mint 1,3 millióan haltak meg rákban 2013-ban, itthon több mint 10 százalékkal többen, mint az EU-s átlag. Az egészségügyi kasszát az EU-28 átlagában 37 százalékban állami támogatásból finanszírozzák. Itthon ez a szám 9.