- Súlyos következményekkel járhat, ha Magyarország és Lengyelország megakadályozza a korrupcióellenes nyomozati jogokkal rendelkező európai ügyészség felállítását - közölte az Európai Bizottság illetékes tagja, miután Budapesten sikertelenül próbálta meggyőzni a kormány tagjait.

- Pénzügyi szankciókkal sújthatja az Európai Bizottság Magyarországot és Lengyelországot, ha megakadályozzák az európai ügyészség felállítását – nyilatkozta a testület igazságügyekért felelős tagja a Handelsblattnak. Vera Jourová, aki a hét elején Budapesten tárgyalt úgy látta, a felállítandó ügyészségben való részvételt össze kellene kötni a felzárkóztatási támogatásokról szóló tárgyalásokkal. Jourová szerint a két országnak már csak azért is támogatnia kellene az ügyészséget, mivel jelenleg több pénzt kapnak az uniós kasszából, mint amennyit oda befizetnek.

Az ügyészség az EU elleni gazdasági bűnözést vizsgálná, ami a gyakorlatban az uniós pénzek elköltésével kapcsolatos visszaéléseket jelenti. Ez tavaly több mint 600 millió eurónyi forrást érintett. Jelenleg az EU illetékes szervezete, az OLAF csupán felhívhatja a figyelmet ezekre a visszaélésekre, ám nyomozati jogkörrel nem rendelkezik.

Magyarország pedig igen sok munkát ad az OLAF-nak: a szervezet legutolsó éves jelentése szerint 2015-ben 17 uniós pénzt illető ügyet vizsgálta ki, ezzel hazánk Románia és Bulgária után a harmadik. Igaz, a kormány szerint minden rendben van: a tavaly magyar ügyekben elindított 21 vizsgálat közül mindössze egyet kezdeményezett valamilyen közszerv.

A kormány szerint nincs szükség az európai ügyészség felállítására sem. Ezt Trócsányi László igazságügyi miniszter hétfőn azzal indokolta, hogy a korrupcióval szembeni fellépésnek így is megvannak a keretei. A tárca közleménye szerint a miniszter azt mondta, a korrupcióval szembeni fellépés rendkívül fontos mind európai, mind nemzeti szinten, azonban nem biztos, hogy „a megoldás újabb és újabb intézmények létrehozatalában van”. Kicsit vissza kell venni az „integrációs dühből”, inkább szünetre és az elért eredmények értékelésére lenne szükség – érvelt.

Hasonló véleményeket hallhatott a HVG.hu cikke szerint budapesti tárgyalásain Vera Jourová is, aki az Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottságának ülésén vett részt. A fideszes politikusok egyrészt a tagállami hatáskörök csorbulásaként értelmezik az új testület felállítását, másrészt elutasítják, hogy kötelező lenne részt venni a testület munkájában.

Az európai ügyészség felállítása 2013 óta van napirenden, a Handelsblatt forrásai szerint eddig a 28 uniós tagország közül huszat sikerült eddig meggyőzni. Az ellenzők között van Hollandia és Svédország, ám Magyarországgal ellentétben ők legalább az uniós kassza nettó befizetői.