A nepszava.hu cikke szerint a 17 plusz 9 tagország az alábbi fő kérdésekben állapodott meg ma:

Adósságfékek az alkotmányban

A szerződés kötelezettségeit vállaló tagállamok - német mintára - alkotmányukba iktatják, hogy kiegyensúlyozott költségvetésre törekednek, vagyis alap esetben az államháztartási hiány nem haladja meg a bruttó hazai össztermék (GDP) fél százalékát, válsághelyzetben, kifejezetten rossz konjunkturális körülmények között pedig a GDP három százalékát. Amennyiben valaki átlépné ezt a határt, automatikus javítómechanizmusoknak kell életbe lépniük. Az adott ország partnerségi programot köt az Európai Bizottsággal, melyben lefektetik, milyen reformkötelezettségei vannak a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében.

Kemény szankciók

Ha az uniós pénzügyminiszterek minősített többsége hozzájárul, szankciókat lehet alkalmazni az országgal szemben, amely átlépte a három százalékos hiányküszöböt. Az EU alapszerződése ezt még nem tette lehetővé. Ezeknek az országoknak tervet kell benyújtaniuk az Európai Bizottsághoz, amely tartalmazza a hiánycsökkentéshez szükséges reformokat.

A tagországok költségvetésének szigorúbb ellenőrzése

Az Európai Bizottság ajánlásokat tehet a kormányoknak, ha az általuk összeállított költségvetés szembemegy a stabilitási szerződésben foglaltakkal.

Nincs eurókötvény

Német nyomásra elvetették az Euró-kötvények kibocsátását.

Gazdasági együttműködés

Az eurózóna országai nyilatkoznak arról, hogy jobban ki akarják használni, a gazdasági együttműködés lehetőségeit olyan módon, hogy az ne váljon az EU belső piaca kárára.

Külön szerződés

Mivel az alapszerződés módosításához szükséges támogatást nem kapta meg a kezdeményezés, ezért külön szerződésben fektetik le a fiskális unió szabályait. A résztvevők ugyanakkor leszögezik, hogy fenntartják a szándékukat, hogy a most meghozott szabályokat a későbbiekben az Európai Unió alaptörvényébe emelik.

Válságvédelem

Jövő év elejétől, egy éven keresztül párhuzamosan kell működnie az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) és az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM), ez utóbbi életbe lépését így egy évvel előrehozták. Az ESM hitelkerete 500 milliárd euró, amelyet 2012 márciusában felülvizsgálnak, hogy elegendő-e.

Az IMF szerepe

A vezetők döntöttek arról is, hogy tíz napon belül határoznak, hogy az IMF rendelkezésére bocsátják-e a 200 milliárd euró összegű stabilitási támogatást.

Veres János a fősodor mellett

Magyarország akkor jár jól, ha folyamatosan az európai fősodornál van, a fejlődés fő irányával egy irányban halad - hangsúlyozta érdeklődésünkre Veres János szocialista országgyűlési képviselő. A volt pénzügyminiszter hozzátette: ha egyszer Magyarország igénybe veszi az Európai Unió támogatásait, akkor cserében is nyújtani kell valamit. A mostani hét éves költségvetésben 20 milliárd euró szerepel, amit felzárkózási céllal igénybe tud venni hazánk, továbbá az agrártámogatások összegét. Ezen túlmenően az Európai Unió rendkívül kedvező kamatozással nyújt Magyarországnak hitelt.

Ennek kamata kevesebb, mint fele annak, mintha a szabadpiacon venne fel kölcsönt az ország. Mindezért Magyarországnak abszolút de érdekében áll, hogy az Európai Unió fő irányával egy irányba haladjon tovább. Természetesen megteheti, hogy nem azonosul az EU fő vonalával, de akkor több következménnyel is számolnia kell. Az első, hogy nem a bizalom, hanem a bizalmatlanság nő Magyarországgal szemben.

Ez azt jelenti Veres János értelmezése szerint, hogy nyilván magasabb kamatot kell fizetni a piaci finanszírozás után, azaz drágábban lehet magyarországi állampapírokat kibocsátani. Ami azt fogja jelenteni, hogy Magyarország ebből a közösen előre haladó Európai Unióból kifelé tart, nem pedig befelé, az integráció felé. Ez értelemszerűen azt is eredményezi, hogy hazánkba az európai uniós cégek befektetési szándékkal csak korlátozottan gondolnak a jövőben, azaz kevesebb befektető jön Magyarországra, kevesebb fejlesztés és új munkahely jön létre. Magyarország érdekével mindenképpen ellentétes lenne, ha erre a rossz vágányra térne.

Mindenképpen más irányba kell haladni a jövőben, mint az elmúlt másfél évben. A kimaradás még azt is jelenti értelemszerűen: az unió nem biztos, hogy ugyanolyan megértő és együttműködő lesz a jövőben, mint amilyen a múltban volt. Pedig rengeteg ügyben meg lehetett tapasztalni azt, hogy az adott országnak mindenképpen hátrányosabb volt, ha Európa "ridegebben" viszonyult hozzá.

Orbáni tili-toli: igen, nem, talán... igen?

Orbán Viktor elmúlt heti pálfordulásait tekintve akár az Európai Uniós csúcs kakukktojásának is tekinthető. Csütörtökig valójában igent mondott arra, hogy csatlakozik Magyarország a gazdasági kormányzást szolgáló fiskális paktumhoz. Hétfőn a német pénzügyminiszterrel tárgyalt erről, szerdán az Európai Néppárt kongresszusán mondott beszédet. Mindkét alkalommal támogatta a szigorúbb uniós szabályozást, akárcsak Martonyi János, aki úgy fogalmazott: ha az alapszerződés módosítása előmozdítaná a gazdasági és a politikai kohéziót, akkor azonnal cselekedni kell. Csütörtökön Orbán egy francia lapinterjúban már utalt arra, hogy túl kockázatos szerződésmódosítással menni a fiskális unió felé. Ami pedig a maratoni tárgyalás csütörtöki éjszakáját illeti, Orbán Viktor már határozottan így nyilatkozott: "A nemzeti szuverenitás" része, hogy Magyarország eldöntse, csatlakozni kíván-e az EU alapszerződésének módosításához. Hajnalban még határozott elutasításról szóltak a hírek - ehhez hasonló állásponton egyedül Nagy-Britannia állt. Később azonban egyre inkább eltolódott Orbán álláspontja a "talán" felé...

Azt kezdte hangsúlyozni, hogy inkább a parlamentre bízná a döntést. Aztán estére már megint az érződött, hogy a Parlament úgyis jóvá fogja hagyni... A péntek hajnalba nyúlt egyeztetésről a 27 európai uniós tagállamból egyedül Magyarország távozott úgy, hogy nem érti a világ, mit akar. Ez nem jó, a diplomáciában általában nem szeretik, ha valaki kiszámíthatatlan - így nyilatkozott péntek délelőtt Balázs Péter egyetemi tanár, Magyarország volt uniós biztosa, 2009-2010-ben külügyminisztere.

Ami még megdöbbentő: a magyar Külügyminisztériumnak sem volt hivatalos álláspontja péntek délelőtt arról, hogy a brüsszeli EU-csúcs után csatlakozik-e Magyarország az eurózóna megmentése érdekében kitalált pénzügyi szigorításokhoz.

Békesi László szerint csúszhat a hitelmegállapodás

Egyelőre nem kell kapkodni, amit tudunk ebben a pillanatban az semmi más, minthogy Orbán Viktor kapásból nem csatlakozott fiskális paktumhoz, hanem az Európai Unió által adott határidőig jóvá akarja ezt hagyatni a Parlamenttel - vagy nem, majd kiderül. Ez Békesi László volt pénzügyminiszter véleménye. Arra a kérdésünkre, hogy gazdaságilag mit jelentene, ha nem csatlakoznánk az uniós megállapodáshoz, azt felelte: ugyanazt, mintha nem sikerülne megállapodni a Nemzeti Valutaalappal és az Európai Unióval.

Egy olyan ország, amely nem vállalja a közös európai feladatok végrehajtását és a csatlakozást egy feszesebb európai gazdasági közösséghez, beleértve az államháztartásoknak, a költségvetésnek, a fiskális politikának a végrehajtását, annak egyáltalán nincs, vagy sokkal kisebb esélye van a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, így az IMF-fel történő megállapodásra is. A két dolog összefügg, számunkra pedig kulcskérdés a megállapodás.

A veszély tehát így sokkal nagyobb. Felvetésünkre, miszerint nem túl késő-e a márciusi határidő, Békesi László azt mondta: az időhúzás mindenképpen rossz, de nem tragikus. Szerinte arról van szó, hogy márciusig kapott Magyarország határidőt arra, hogy döntsön. Ez legfeljebb annyit jelent, hogy nem lesz megállapodás februárban az IMF-fel. A Nemzetközi Valutaalap ugyanis meg fogja várni, hogyan határoz Magyarország, így a tárgyalások elhúzódnak. De az ország finanszírozás egyelőre rendben van.

Mit jelent, ha Magyarország kimarad az uniós fiskális paktumból?

Veres János volt pénzügyminiszter:

Súlyos hiba történt a tárgyalásokon, mert nem úgy értékeli a világ a magyar álláspontot, mintha Orbán Viktor valóban a Parlament felhatalmazására lenne kíváncsi. Ez inkább csak színjáték. Úgy kommentálta a sajtó az eseményeket, és az maradt meg a köztudatban, hogy Orbán a paktum ellen van, amit később megpróbált szépíteni. Az elmúlt másfél év eseményei alapján sajnos bármilyen végső döntést el tudok képzelni.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke:

Ha valóban kimaradnánk, akkor annak nagyon súlyos következményei lehetnek. Biztos vagyok benne, hogy ezt nem engedhetjük meg magunknak. Nagy baj, hogy nem mondtunk kapásból igent Európa ajánlatára, ami igen kedvező. A monetáris uniót egy fiskális és egy politikai unió egészíti ki, cserében stabilitást kapunk és fejlődési lehetőséget. Természetes, hogy le kell mondani bizonyos szuverenitásról, ez így volt idáig is, hiszen erről szól az unió.

Békesi László volt pénzügyminiszter:

Ha nem csatlakozunk az új egységesülő Európához, akkor az ellehetetleníti az értelmes tárgyalást, illetve a jó megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal és Európai Uniós Bizottsággal. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a kudarc a pénzügyi krízis szélére tasztíja Magyarországot az összes káros következményével együtt. Számunkra kulcskérdés, hogy jó egyezség szülessen a nemzetközi szervezetekkel.