A magyar kormány nyilvánosságra hozta az uniós korrupcióellenes szervezet, a Csalás Elleni Európai Hivatal  (OLAF) jelentését a 4-es metró beruházásáról. A teljes dokumentáció a Kormány.hu oldalon érhető el.

Az időzítést azzal indokolta Csepreghy Nándor államtitkár, hogy az OLAF nemrég közölte velük: ha a közzététel megfelel a magyar adatvédelmi szabályoknak, akkor nyilvánosságra hozhatják a dokumentumot.

- Az elmúlt 13 év legnagyobb korrupciós ügye miatt az országnak várhatóan 59 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Unió számlájára – tette hozzá az MNO.hu cikke szerint Csepreghy.

A jelentésben négy feltárt cselekménykategóriát említenek: szabálytalanság, csalás, korrupció és az EU-s pénzek hűtlen kezelése. A jelentés végén, a következtetésben azt írják, hogy ez a beruházás volt a legdrágább, uniós támogatással megvalósult EU-s projekt Magyarországon 2007 és 2013 között. A jelentés fedőlapján érintett személyként a fővárosi önkormányzatot, az Alstomot és Medgyessy Pétert nevezik meg.

Medgyessy és az Alstom kapcsolatáról már cikkezett a sajtó, miután a deklaráltan kormánypárti Magyar Idők megírta, hogy két részletben összesen több mint 597 ezer euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott Medgyessy Péter családi cégéhez 2007-ben és 2008-ban. Az Indexnek akkor Medgyessy azt mondta: „való igaz, hogy tanácsadói szerződése volt cégem utódjának az Alstommal”, és valóban ennyi pénzt utalt a cég az AssistConsult Kft-nek. Medgyessy viszont úgy látja: a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott és kilenc ember több éves munkájának ellenértéke.

Korábban Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke azt nyilatkozta lapunknak, hogy az OLAF-jelentés az első betűjétől az utolsóig a nyilvánosságra tartozik, mert a 4-es metró beruházásánál elköltött magyar és uniós közpénzekről van szó benne. Csütörtökön a kormányközeli Figyelőben – a Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatójának tulajdonában álló hetilapban – „részletek” jelentek meg az ügyről.

Csepreghy Nándor korábban, január 17-én azt közölte: „Az OLAF-jelentés összesen ötvenhét szerződésnél tárt fel szabálytalanságokat és vetette fel korrupciós bűncselekmények gyanúját, és közülük öthöz kapcsolódik az okozott csaknem 167 milliárdos kár 96 százaléka.”