Hogyan lehet népszavazás Paksról? – ezt a kérdést teszi fel, majd erre válaszol a HVG mai számában Róna Péter közgazdász, aki szerint mind a Jávor Benedek nevével fémjelzett, mind pedig az LMP-s népszavazási beadvány hibás.

Az egyik tévhit szerint a magyar és az orosz állam között létrejött egyezmény a második paksi atomerőmű megépítésére érvényes és hatályos nemzetközi szerződésnek minősül, amelyről az alaptörvény értelmében nem lehet országos népszavazást tartani. Róna szerint ugyanakkor az orosz állammal kötött szerződés nem nemzetközi szerződés. Ugyanis egy megállapodás csak akkor minősül nemzetközi szerződésnek, ha megfelel három feltételnek, nevezetesen annak, hogy a szerződő felek államok, a szerződés írásban kötött, és a szerződés a nemzetközi jog által szabályozott megállapodás.

A közgazdász e harmadik követelmény kapcsán figyelmeztet: a felek nemcsak nem helyezték egyezményüket a nemzetközi jog szabályozása alá, hanem éppen ennek ellenkezőjét rögzítették az egyezmény 11. cikkelyében, amely szerint az együttműködés Magyarország és az Oroszországi Föderáció vonatkozásai szerint kerül végrehajtásra.

Róna szerint így a szerződés valójában egy kereskedelmi szerződés, amelynek a szerződő felei ugyan államok, és mint olyan, tekinthető nemzetközi egyezménynek, de semmiképpen nem nemzetközi szerződésnek.

A közgazdász az MNO cikke szerint úgy látja, hogy van egy másik tévhit is a paksi szerződéssel kapcsolatban, amely szerint a szerződés felmondása szerződésszegést eredményez, amely éppen az egyezményből fakadó, már ismert lehetőségtől fosztaná meg a magyar államot. Ez azonban nem igaz, mert az egyezmény értelmében a felmondást nem kell megindokolni, és a felmondás nem a kötelezettség teljesítésének megtagadását, hanem szerződés szerinti megszüntetését jelenti.

Felmondás esetén így egyik félnek sincs jogorvoslati lehetősége.

Róna szerint így a kérdést az alaptörvény tilalma és a szerződés megsértése nélkül népszavazás tárgyává lehet tenni ezzel a szöveggel: „Egyetért-e ön azzal, hogy a magyar kormány éljen a Magyarország kormánya és az Oroszországi Föderáció közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló szerződésben foglalt jogszerű felmondás lehetőségével?”