- Nem szükséges a garázdaságot büntetőjogi büntetéssel fenyegetni - így gondolta hét éve a bíró, aki most garázdaságért elítélte Gulyás Márton és Varga Gergőt.

"A garázdaság, mint bűncselekmény felett eljárt az idő. A garázdaság tehát olyan cselekmény, amelyet nem szükséges büntetőjogi büntetéssel fenyegetni" - erről írt még 2010-ben Hornyák Szabolcs, aki a héten épp garázdaságért ítélte el a Sándor palotát festékkel megdobáló aktivistákat. A Vastagbőr írta meg: akkor még nem bíróként, hanem tudományos kutatóként a köznyugalom elleni bűncselekményekről írta PhD-jét. Azt vizsgálta, hogy a garázdaság tényállásának van-e helye a büntetőjogban.

Arra jutott: "A garázdaság tényállásának kihívóan közösségellenesség eleme sérti a jogbiztonságot. A kihívóan közösségellenesség megállapítása ugyanis a jogalkalmazásban szerintem meglehetősen esetleges. Gyakorlatilag az eljáró szervek diszkrecióján múlik, hogy sor kerül-e a büntetőjogi felelősségre vonásra" - írta.

Ráadásul úgy gondolta a HVG.hu információja alapján: a „közösség nyugalma” fogalom egy megfoghatatlan kategória, olyan fikció, amelynek további fenntartása csak egyetlen indokkal igazolható: ha a büntetőjogot valóban eszköznek tekintjük az állampolgárok helyes irányú nevelésére. Ettől azonban elzárkózott.

A bíró csütörtökön azzal indokolta Gulyásék büntetését: a Sándor-palota egy műemlék, és a két tüntető meg nem határozható mértékű kárt okozott azzal, hogy felé dobta a festékesflakont.