Döntés a kvótaperben...
Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület.
„A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – idézte az MTI a tizenöt fős nagy tanács által meghozott ítéletet részletező közleményt. Azt írták: a kvóták „hatékonyan és arányosan” hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.
Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, miután az EU bel- és igazságügyi tanácsának szeptember 22-én elfogadott határozata 120 ezer plusz 40 ezer menedékkérő szétosztásáról – és a velük kapcsolatos menekültügyi eljárás lefolytatásáról – rendelkezett. Kötelező kvóták alapján 120 ezer embert kellene szétosztani a tagállamok között, így Magyarországnak 1294 embert kellene átvennie Görögországból és Olaszországból.
– Ha az Európai Bíróság hazánk számára kedvezőtlen döntést hoz a kvótaperben, akkor 1294 menedékkérőt be kell fogadni, illetve a menekültügyi eljárásukat itt kell lefolytatni. Az Európai Unió már meghozott döntéseit sem népszavazással, sem alkotmánymódosítással nem lehet felülírni – mondta Orbán Viktor még októberben parlamenti sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzet kérdésére.
Az idén júniusban viszont már úgy fogalmazott a parlamentben: „Amíg én állok itt, és én vagyok Magyarország miniszterelnöke, addig a déli határon is állni fog a kerítés, és elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótát.” Két héttel később pedig megismételte, Magyarország a szeptemberben várható európai bírósági döntés után is el fogja utasítani a kvótákat.
Erre azóta többféle magyarázattal is előálltak kormánypárti politikusok. Lázár János miniszter például a múlt heti kormányinfón az fejtette ki, hogy az Európai Bíróság valójában most csak arról határoz, hogy a kvótadöntés megfelel-e az európai jognak vagy sem.
- Ha pedig a magyar kormány továbbra sem jut dűlőre az Európai Bizottsággal, vagy lesznek kételyei, az ügy újra a bíróság elé kerül – fogalmazott az MNO cikke szerint.
Ezzel párhuzamosan a kormányzati kommunikációban folyamatosan napirenden tartják a sorosozást, mondván, Brüsszelben Soros György bevándorlási tervét hajtják végre, és helyes, ha a magyarok tudnak erről (július elején a többi között ez volt a hivatalos magyarázat a Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén! feliratú plakátokra).
Kétségei aligha lehettek bárkinek is, de az csak a hét végén vált egyértelművé, hogy miért kérte Orbán Viktor – épp a szolidaritás elvére hivatkozva – múlt csütörtökön a 800 millió eurós (270 milliárd forintos) határvédelmi költségek megfelezését az Európai Bizottságtól. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az állami rádióban vasárnap lényegében elismerte, a közelgő pervesztéssel áll összefüggésben a kormányfő ötlete a kerítés számláinak benyújtásáról.
- Ha ott számonkérik Magyarországon a szolidaritást, akkor „nekünk is ki kell mondani: a szolidaritásnak van az a fajtája, amikor egy tagállam védelmezi az összes többit” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság szinte azonnal jelezte, nem ad pénzt a kerítésre. Ez pedig nyilván kapóra jöhet a kormánynak a vereség után.