November 7-én pályázati felhívás jelent meg az amerikai külügyminisztérium oldalán. Az objektív média támogatása Magyarországon (Supporting Objective Media in Hungary) címmel jövőre összesen akár 700 ezer dollárral (187 millió forinttal) támogatná az amerikai külügy a fővároson kívüli nyilvánosságot.

Az amerikai külügyben működő demokrácia és emberi jogok hivatala a kiírás szerint javítani szeretné a magyar állampolgárok hozzáférését objektív információkhoz hazai és nemzetközi témákban. A cél a Budapesten kívül működő "tény-alapú" lapok /rádiók/ weboldalak közönségének növelése, és a pénzügyi fenntarthatóságuk javítása.

„A projektnek javítania kell a hozzáférést a megbízható, elfogulatlan hírekhez (...) arra kell törekednie, hogy demokratikus reformokhoz vezessen.”

A dokumentum szerint 2018 májusától megvalósított projekteket támogatnának 500-700 ezer dollár közötti összeggel, azaz a magyar országgyűlési választások után érkezne a pénz, ami így valószínűleg kevésbé fáj a Fidesznek, mintha az év elején utalnának, és a 2018-as eredményeiket közvetlenebbül veszélyeztetné az amerikai sajtótámogatás. A kiírás szerint egy darab nyertes lesz, az kapja a teljes összeget.

Az amerikai külügyet ismerő forrásból úgy tudjuk, hogy a pályázat szoros összefüggésben van David Kostelancik budapesti amerikai ügyvivő három hete elmondott beszédével.

Kostelancik a MUOSZ székházában többek között arról beszélt, hogy „a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen. (...) A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett.”

A magyar külügy elég élesen reagált a Magyarországon lévő legmagasabb rangú amerikai diplomata szavaira, azt mondták, hogy „kéretlen beavatkozás a magyar belpolitikába az amerikai ügyvivő sajtószabadságról tett nyilatkozata”.

Az ügyvivő nyilatkozatnak önmagában nem volt túl nagy jelentősége, külföldi diplomaták aggódnak néha a nyilvánosság előtt a magyar sajtószabadságért. Annak viszont, hogy az amerikai külügy 200 millió forinttal megtolja a független vidéki sajtót Magyarországon, már kézzelfoghatóbb következménye lehet, mint a sajtószabadságról szóló nyilatkozatoknak.

Nem véletlen, hogy a kormány környékén működő vállalkozók pont a megyei lapokat és rádiókat szerezték meg az elmúlt hónapokban. Ennek a politikai eredményét rontaná, ha egy kormánytól független szereplő ~200 millió forintot költhetne az olvasók elérésére a vidéki Magyarországon.

Az amerikaiak lépése azért is meglepő, mert itt nagyon látványos, demonstratív az összefüggés a kormányközeli üzletemberek vidéki sajtót leuraló nyomulása, az ügyvivő októberi szavai és a pályázat között. Az is érdekes lehet, hogy a legközvetlenebbül az amerikai állam, a külügyminisztérium adja a pénzt. Ilyen támogatások általában  az állami segélyszervezet, a USAID-en keresztül szoktak menni, de mintha Magyarország kiemelt figyelmet kapna.

A pályázat megmutatja, hogy valójában milyen mélyponton van a viszony az amerikai és a magyar kormány között, a kitiltási botrány óta ez az amerikai diplomácia leglátványosabb húzása Magyarországon.

Az amerikai-magyar konfliktus hátteréről nyáron írt a 444.hu részletesebben. Arról van szó, hogy a magyar diplomácia hiába keresett utat Trump elnökhöz. Magyarország részben túl kicsi, hogy felkerüljön a radarra, másrészt az Orbán-kormány orosz barátságát nagyon rossz szemmel nézik Washingtonban. A CEU ellen hozott törvény ügyében is drámaian elszámolta magát a magyar kormány, ez nem hogy szimpátiát, de súlyos ellenérzéseket gerjesztett Washingtonban.