Szokatlanul rövid közlemény...

Brutális költségvetési hiányt hozott az óév, s ennek oka leginkább az uniós támogatások erőltetett lehívásában keresendő.
 
 

Szokatlanul rövid közlemény...

Brutális költségvetési hiányt hozott az óév, s ennek oka leginkább az uniós támogatások erőltetett lehívásában keresendő.
 
 
 
 
 

Szokatlanul rövid közlemény...

Brutális költségvetési hiányt hozott az óév, s ennek oka leginkább az uniós támogatások erőltetett lehívásában keresendő.

Az elmúlt évtized legnagyobb költségvetési hiányát hozta össze tavaly a kormány, miután 1974 milliárd forinttal többet költött, mint amennyi bevétele volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szokatlanul rövid, mindössze néhány soros közleményben tudatta a nem túl rózsás helyzetet. A tavalyi költségvetési tervekben egyébként 1200 milliárd forintnyi mínusz szerepelt, vagyis közel nyolcszázmilliárd forinttal többet költött az állam az elmúlt évben, mint amennyi tervezett.

Ennek oka leginkább az uniós támogatások erőltetett lehívásában keresendő. A kormány olyan gyorsan igyekszik a hét évre kapott uniós forrásokat már az EU-s költségvetési ciklus első éveiben lehívni, hogy meg sem várja, míg Brüsszel kifizeti a pénzeket.

Ehelyett a magyar költségvetésből nyújt egyfajta előleget a közbeszerzéseken nyertes vállalatoknak, majd később nyújtja be az Európai Bizottságnak a számlákat. Igaz, ezt könnyen meg is teheti, mivel hiába hatalmas a hiány, a statisztikákba ez nem számít bele. Brüsszel ugyanis nem a pénzforgalmi hiány, hanem az eredményszemléletű deficit esetében figyeli a három százalék alatti hiánycél teljesülését. Vagyis hiába költekezett a kabinet, a költségvetési hiányba ezt nem kell beszámítani.

Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára ezt meg is erősítette, szerinte az európai uniós módszertan szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya a 2,4 százalékos célnál kedvezőbb lett, 2 százalék körül alakulhatott tavaly.

Elmondta azt is, hogy az uniós programok kiadása 2555 milliárd forint felett volt, amelyből 1015 milliárdot fizetett ki az EU, vagyis a magyar állam 1540 milliárd forintnyi uniós támogatást előlegezett meg. Úgy tűnik, hogy a kormány semmit sem bíz a véletlenre, és a tavaszi országgyűlési választások előtt leköti az uniós források nagy részét, miközben egy esetleges vereség esetére is kitömte a hozzá hű vállalkozó köröket. Az Európai Unióban egyébként épp most vitatják meg a 2020 utáni közösségi költségvetés tervezésének szempontjait, és hazánk számára jó hír, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nem támogatja a kohéziós és agrárforrások csökkentését, valamint a kifizetések politikai feltételekhez kötését.

Nagy kérdés, hogy miért erőlteti ilyen ütemben az uniós támogatások lehívását a kormány, hiszen ezek a források azért járnak Magyarországnak, hogy segítse hazánk felzárkózását az Európai Unióhoz?

Egy felelős nemzetállamnak az MNO cikke szerint ezért ezt a több ezer milliárd forintos „ingyen pénzt” úgy kellene felhasználnia, hogy később is profitot termeljen, vagyis olyan beruházásokra kellene fordítani, amelyek megteremtik a későbbi gazdasági növekedés motorjait. A hazai közbeszerzések eredményeiből azonban tudható, hogy a források jelentős része kormányközeli üzleti körökhöz kerül, amelyek rendre túlárazott ajánlatokkal nyerik el a támogatásokat. Az állam által megelőlegezett uniós támogatások egyfajta ingyen hitelként is felfoghatók, hiszen a pályázaton nyertes cég számlájára kerül a pénz jelentős része – a kabinet akár 50-90 százalékban is előfinanszírozza a beruházást –, miközben a projekt csak később indul el, vagy lassabban fut fel, mint amit a forráskihelyezés indokolna.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.