A jog helyére az erő lép

Magánjogi vitát kormányzati, illetve Országgyűlési hatalmi szóval akar rendezni Lázár János. Azt követeli az Erste banktól, hogy vállalja át a hódmezővásárhelyi önkormányzat devizakockázat miatti veszteségének nagy részét.
 
 

A jog helyére az erő lép

Magánjogi vitát kormányzati, illetve Országgyűlési hatalmi szóval akar rendezni Lázár János. Azt követeli az Erste banktól, hogy vállalja át a hódmezővásárhelyi önkormányzat devizakockázat miatti veszteségének nagy részét.
 
 
 
 
 

A jog helyére az erő lép

Magánjogi vitát kormányzati, illetve Országgyűlési hatalmi szóval akar rendezni Lázár János. Azt követeli az Erste banktól, hogy vállalja át a hódmezővásárhelyi önkormányzat devizakockázat miatti veszteségének nagy részét.

A nepszava.hu szerint minden áron meg akarja osztani az árfolyamveszteséget a hitelező Erste Bankkal a jókora adóssággal küszködő Hódmezővásárhely polgármestere, Lázár János. A település önkormányzata még 2006-ban 694 darab 100 ezer svájci frank névértékű kötvényt bocsátott ki. A város törlesztésként már át is utalt 2,238 millió svájci frank tőkét és 1,178 millió svájci frank kamatot. Lázárék azonban ezzel nem ismerik el a teljes tartozást, mert öt évvel ezelőtt 173,41 forintért vették az alpesi devizát, jelenleg pedig 250 forint fölött jegyzik. Lázár és Korsós Ágnes főjegyző ezért levelét megírta, s abban azt követelik a hitelező pénzintézettől, hogy vállalja át az árfolyamveszteség egy jelentős részét.

A hódmezővásárhelyi vezetők levele szerint nem érvényesül a jóhiszemű joggyakorlás elve, ugyanakkor nem zárható ki a jogalap nélküli gazdagodás, az együttműködési és a kárenyhítési kötelezettség hiánya. Lázárék szerint az Erste nem bizonyította az elmúlt időszakban a felelős partneri viszonyt sem, mert állítólag 2008-ban meghiúsult egy 141-145 forintos svájci frankos tranzakció, amikor a település forint alapú kötvény kibocsátással vásárolta volna ki a svájci frank alapú kötvényit.

Lázár János, aki polgármestersége mellett a kormánypárt frakcióvezetője is, azzal fenyegette meg az Erste, ha nem működik együtt, akkor az Országgyűlés jogalkotási és a kormány végrehajtási segítségét fogják kérni az ilyen banki magatartás felülvizsgálatára és megszüntetésére. A megkérdezett szakértők szerint ez alig burkolt fenyegetés, akár egy sokadik személyre és / vagy bankra szabott törvény meghozatalára.

A banki szektort jól ismerő szakértő emlékeztetett arra, hogy ezt az önkormányzati kötvény tendert a város vezetése írta ki és vélhetően Lázár János közreműködésével választották ki a legkedvezőbb ajánlatot kínáló Erste Bankot. Kötöttek egy magánjogi szerződést. Lázár a pénzintézet hibájául rója fel az árfolyam romlását, ezért jogos a követelés, hogy a bank állja az árfolyamveszteség jelentős részét. A szakértő szerint az is felháborító, hogy a hódmezővásárhelyi polgármestere, aki országos politikai tisztséget is visel, nem a Polgári törvénykönyv (Ptk) alapján, hanem a Hitel és pénzintézeti törvény alapján akarja tárgyaltatni ezt az ügyet.

Az pedig Európában példátlan, hogy egy helyhatóság és egy bank magánjogi vitájába bevonják a kormányt és a parlamentet, vagyis a végrehajtó és a törvényalkotó hatalmat. Ha a bank megsértett egy érvényes magánjogi szerződést, akkor annak van jogorvoslati lehetősége. Az viszont elfogadhatatlan, hogy a kétharmados többséggel rendelkező kormánypárt frakcióvezetője, aki egy fülig eladósodott város vezetője, miután nem tudja törleszteni a város adósságát, a problémát közhatalmi szóval akarja megoldani.

Az árfolyam romlásért pedig Kósa Lajos és Szíjjártó Péter is sokat tett 2010 nyarán, amikor Görögországhoz hasonlították Magyarországot.

Érdemes azt is felidézni, hogy idén szeptember 9-én, amikor Lázár János, a Fidesz hódmezővásárhelyi kihelyezett frakció ülése után bejelentette a deviza alapú jelzáloghitelesek számára kitalált végtörlesztést, a forint akkor is mélyrepülésbe kezdett - jegyezte meg a banki szakértő. Ezek után meglehetősen abszurd azt állítani, hogy az árfolyam romlásának a bank az oka.

Az Erste december elején jelentette be, hogy a gazdasági válság és részben a bankadó miatt január 20-ig kénytelen bezárni 41 magyarországi bankfiókot és elbocsátani alkalmazottainak15 százalékától, 400-450 főtől, megválik dolgozóinak mintegy 15 százalékát, 400-450 embert.

A leépítéseket a korlátozott bevételi kilátásokkal, a hitelezés visszaesésével, a "kiemelkedően magas mértékű bankadóval" és a végtörlesztés intézményének bevezetése okozta jelentős veszteséggel indokolta a bank vezetése.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.